Tizenöt éves útfejlesztési koncepció készül Zalaegerszegen

Egyebek mellett erre hívja fel a figyelmet friss Facebook-bejegyzésében Balaicz Zoltán polgármester. Mint írja, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatszolgáltatása alapján országos átlagban 370 személyautó jut ezer lakosra, s Budapesten is pontosan ez az arány. A 23 megyei jogú város és megyeszékhely közül öt településen azonban jóval magasabb ez a szám az országos átlagnál. Zalaegerszeg a negyedik helyen áll 416 személyautó/ezer lakos adattal, és csak 4 autó­val van elmaradva a lista legelső helyezettjétől, Kecskeméttől. A 2. Szekszárd 419 autóval, a 3. Szombathely 417-tel, az 5. pedig Tatabánya 389-cel. A 23 nagyváros közül a 22. Debrecen (356), az utolsó, 23. pedig Miskolc (328).

– Ez a statisztika is megerősíti a korábban közölt adatsort, amely a Zalaegerszegen tulajdonolt/üzemben tartott valamennyi típusú gépjármű (nem csak a személyautók) számának megugrásáról szólt – szögezi le a városvezető.

Balaicz Zoltán kiemeli: 1998-ban 16 ezer gépjármű jutott a 26 ezer háztartásra/családra – vagyis körülbelül 10 ezer háztartásban/családban nem volt autó; azaz buszoztak, kerékpároztak, gyalogoltak. 2008-ban már 27 ezer gépjárművet birtokolt a 26 ezer háztartás/család. 2020-ban pedig 35 ezer gépjármű jut a 26 ezer háztartásra (ez 58 ezer lakost jelent) – vagyis körülbelül 8-9 ezer háztartásban/családban 2 vagy akár 3 gépjármű is van.

– Ehhez jönnek még a városba érkező, vagy városon áthaladó gépjárművek (teherfuvarozók, a környező településekről ingázók, azaz, aki itt dolgozik, ide hozza bölcsődébe, óvodába, iskolába a gyermekét, ide jár egyetemre, bevásárolni, fodrászhoz, sportolni, szórakozni, színházba, moziba, sporteseményre stb.). Így a zalaegerszegi utakra nehezedő forgalmi nyomás jóval magasabb, mint a 35 ezres helyi szám, elérheti az 50 ezret is, miközben a belváros szerkezete évszázadok óta, a többi városrészé pedig évtizedek óta adott. Több hely nincs, a házakat, falakat nem lehet beljebb tolni, a meglévő utakat a házsorok miatt nem lehet szélesíteni – fogalmaz a polgármester.

Ezért döntött úgy 2019-ben a közgyűlés, hogy készüljön egy 15 éves, ciklusokon átívelő útfejlesztési koncepció, amely azokat a beavatkozási lehetőségeket vizsgálja meg, ahol még lehetnek műszaki megoldások (például a Balatoni úti körforgalmak turbósítása, a belső tehermentesítő út folytatása, déli elkerülőút kialakítása).

– A vizsgálat kiterjed a megszerezhető állami vagy pályázati forrásokra is, hiszen ezek a fejlesztések sok milliárd forintos ráfordítást feltételeznek, de erre saját kerete a városnak nincs. A teljes helyi iparűzési adóbevétel évi 4,7 milliárd forint, amiből az önkormányzati feladatok ellátása (például a 4 bölcsőde, a 12 óvoda, a rendelők, az idősotthonok, a színház, a bábszínház, a múzeum, a skanzen és a könyvtár fenntartása) után évente 200-300 millió forint jut az összesen 869 zalaegerszegi útra és járdára – közli a polgármester. – Hatalmas kihívás, nehéz feladat, különösen az állami, pályázati források megszerzése, de összefogással és a szakemberek által összeállított 15 éves koncepció alapján sikerülhet.