Koronavírus Zalában

2020.05.12. 20:00

Koronavírus a nagyvilágban: Clausen Chris, zalai származású utcazenész helyzetjelentése Madridból

A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint Spanyolország a világ negyedik legfertőzöttebb országa. A gócpontnak számító Madridban élő, keszthelyi származású fiatal utcazenész és gazdálkodó, Clausen Christian betekintést nyújtott az ottani mindennapjaikba.

Ujvári Klaudia

Egy kiállításmegnyitón Madridban

Fotó: Sandra Pascual Grau

Clausen Christian közel két hónapja tartózkodik karanténban egy kis madridi lakásban barátnőjével, két barátjukkal, illetve kutyájukkal, aki néha „leviszi őket sétálni”.

- Ezen kívül csak boltba járunk és ennyi. Más esetben ugyanis megszólít a rendőr és akár 2000 eurós büntetéssel szépen hazaküld. Egyébként meg vigyázunk egymásra, hiszen láttuk, hogy milyen könnyű egy ekkora gócpontban elkapni a vírust – mutatott rá a koronavírus által erősen sújtott Madrid helyzetére. – A lényeg inkább az odafigyelésben rejlik. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne adjuk tovább. Emiatt kialakult nálunk egyfajta rutin: kinti ruhában és cipőben megyünk ki, visszaérkezéskor pedig sürgősen bentire cseréljük. Ez éppenséggel az ovira emlékeztet, csak ezt a folyamatot még egy, az akkorinál jóval alaposabb kézmosás is követi.

A koronavírus térhódítása előtt Clausen Chris még a madridi El Rastro piacon zenélt
Fotó: Clausen Chris

Egy kiállításmegnyitón Madridban
Fotó: Sandra Pascual Grau

Ilyen körülmények között muszáj megszokni az otthoni időtöltést, ami Chris szerint nem is olyan rossz.

- Hálás vagyok, hogy van jó pár könyv és akadnak hangszerek, illetve a konyha is kellőképp felszerelt. A társaság is szerencsés, természetesen mindenhol akadnak konfliktusok, de igyekszünk megoldani őket – állítja. – Nem tudom, kinek mi hiányzik a karantén ideje alatt, de biztos sokan a mozgást említenénk. A testmozgást még meg-megoldjuk, jógával, tornával, a szerencsésebbek kerti munkával. Én azonban most elsősorban a helyváltoztató mozgásra gondoltam. Amikor változik a táj, elérsz valahová, vagy amikor utazol és azt sem tudod milyen az a hely, ahova mész. Vagy amikor a vonaton ülve meglátom a Balatont és tudom, hogy hamarosan hazaérek a családhoz, barátokhoz. Különös érzés, hogy ez most kicsit lehetetlen…

Sok üzlet újra megnyitott, hangsúlyozva a higiéniai szabályokra való odafigyelést
Fotó: Clausen Chris
Egy rövidnek számító sorban állás
Fotó: Clausen Chris

Amikor még márciusban Madrid utcáin mászkált, minden beszélgetésből azt hallotta ki: koronavírus. Sok dolog megváltozott azóta, és úgy véli, még bőven változni fog a jövőben.

- Furcsa a hangulat az utcákon, hiszen ez egy olyan város, ahol gyakorlatilag mindig mindenhol van valami pezsgés. Vagyis volt. Most nem gitároznak és zsonglőrködnek a tereken, nem trécselnek az idősek minden padon, bizony a nem hiába híres bárok is egytől egyig lehúzták a rolókat. Zenélni is nehezebb közönség nélkül, ráadásul kedvenc színpadomra, az utcára is napi egy órára mehetünk ki, korosztályonként változó időszakban. Nagyon élvezzük, bízva benne hogy ezzel egyre javul majd a helyzet és szépen sorban csökkennek a megszorítások. Emellett jó hír, hogy az idei évre is megkaptam az utcazenész engedélyt Madridba – mondta Chris. -Tudom, hogy néhány szomszéd örül annak, ha gyakorlok, aki nem, az meg még nem szólt. Ráadásul olyan új hobbikat is van idő kipróbálni, amit évek óta csak tervezgettem. Kovászt, kefirt, kombuchát (teagombát) és növényeket nevelni, több nyelvet tanulni, vagy kanalakat faragni. Ha használjuk az agyunkat, néha jobban is megy az idő, mint a sorozatnézésnél. Persze az sem rossz és az is kell.

Egyik kedvenc terük, a mindig (most nem éppen) forgalmas Lavapies
Fotó: Jeffrey Frey

Chris elmondása szerint, az enyhítések ellenére is kicsit most arra vagyunk utalva, hogy bizony mindenkire odafigyeljünk.

- Erről olvasunk, erről beszélünk, sőt néha már (vagy még) ezzel is viccelünk, pedig nyilván nem az. Itt például elég drasztikusak a körülmények, nem is tudom eléggé hangsúlyozni, milyen fontosnak tartom, hogy figyeljünk érintettebb, főleg idősebb embertársainkra, nagymamáinkra, nagypapáinkra. Mondanom sem kell, a szomszéd nénire is, aki feltételezhetően szintén valaki nagymamája. És gyakorlatilag bárkire, akivel találkozol a pékségben, gyümölcsösnél, gyógyszertárban vagy bárhol. Magadra szintén, valamint azokra, akikkel élsz: tisztasággal és óvatossággal. Nem csak fizikai értelemben, de lelkileg is, mert sokaknak nagyon nehéz ez az időszak. Vajon képesek leszünk-e rá és így marad majd ezután is? Vajon arra is felfigyelünk, hogy felébredt a természet, dúsabb a növényzet és szabadabbak a madarak is, ahogy szó szerint több levegőhöz jutnak a szennyezésünk csökkenésével? És az vajon így marad majd?

Megannyi kérdés merül fel, melyeket kis idő múlva talán megválaszol maga az élet.

- Mindenki azon gondolkozik, hogy vajon mi lesz ezután? Hogyan folyik majd a normál élet, vagy milyen lesz az új “normális”? Lesz-e munkám, és a tulaj enged-e a lakbérből, meddig és hogyan éljek a tartalékaimból? Valami teljesen újba kell majd belefognom, hogy fenntartsam magam? Nem egyszerű, és sokan ezt éljük át. Itt Spanyolországban egyébként sokban segít az állam, a nehéz helyzetben lévő vállalkozók és munkavállalók bérükhöz gyakran kisegítést kapnak. Jellemzően az emberek is segítenek egymáson ahol csak tudnak, szakmai és személyes szempontból egyaránt: gondolok itt a boltosra vagy patikusra, akik a nehéz helyzet és rengeteg túlóra ellenére is készségesek és kedvesek a vásárlóval, vagy a tulajra, aki végül engedett a lakbérből – meséli Chris. – A gazdaság fogaskerekeinek fokozatos újraindulásával viszont sokan kevesebbet dolgoznak és keresnek, hiszen a cégeknél is kevesebb a megrendelés, meg amúgy is minden kicsit le van fagyva. Sok minden szinte soha nem fog teljesen visszaállni a régi kerékvágásba, olyan fontos ágazatok, mint a turizmus pedig most egy ideig biztos le lesznek ülepedve, ami így is van rendjén. Nehéz lenne pontosan megmondani bárkinek, hogy mit csináljon ilyen helyzetben, hiszen még alig tudjuk, mi történik. Úgy érzem azonban, hogy egy természetesebb és természet közelibb, nyugodtabb, fenntarthatóbb életforma csak jót szolgálhat ebben az időszakban. Magyarországi barátaim már említették, hogy otthon jobban fogy a vetőmag a boltokból, mint az eddigi években. Sokan fordulnak a földhöz, és vissza a családhoz, úgyhogy ennek az egésznek biztos lesznek nagyon jó következményei is. Jó egészséget kívánok mindenkinek, valamint sok odafigyelést és a helyzethez való minél szerencsésebb alkalmazkodást – így zárta mondandóját Chris, aki egyik videójában megzenésítette és vizualizálta a karanténhangulatot:

https://www.youtube.com/watch?time_continue=114&v=8n5XjWPIl84&feature=emb_logo

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában