A magyar honvédelem napját ünnepelték Zalában is

Nagykanizsa

Nagykanizsán a volt Thúry, illetve a Gábor Áron laktanyánál, valamint a Tripammer úti temetőben az elhunyt katonák emlékére felállított kopjafánál koszorúzott és emlékezett a Nagykanizsai Honvéd Egyesület. A résztvevőket először Körtvélyessy Attila nyugállományú rendőr alezredes, az egyesület elnöke köszöntötte, és ejtett pár szót a honvédelem napjáról. Ezt követően Balogh László polgármester mondott beszédet, kiemelve: bármerre jár az országban, mindenütt azt tapasztalja, hogy sokaknak van a katonaélettel kapcsolatos emléke Nagykanizsáról, mert számosan szolgáltak hivatásos, vagy sorkatonaként a dél-zalai város valamelyik laktanyájában.

– Ez is azt bizonyítja, hogy a város oly sokszor emlegetett katonamúltja nem tűnt el nyomtalanul, hanem identitásunk részeként átjárja jelenünket és jövőnket is – mondta a polgármester. – Nagykanizsa valaha ötlaktanyás város volt, emlékszünk még a Gábor Áron-, a Thúry-, a Kossuth-, a Petőfi- és a határőr laktanyákra, melyeknek munkatársai a szolgálatteljesítés mellett társadalmi munkát is végeztek, többek közt a Csónakázó-tónál, vagy a Mindenki Sportpályája építése során.

Balogh László hozzátette: a katonák ma a koronavírus-járvány elleni küzdelemben is tevékenyen részt vesznek. Mint mondta, a honvédség és a város közti jó kapcsolat eredményeként hamarosan katonai toborzóiroda nyílik Nagykanizsán.

A polgármester után Bodó László önkormányzati képviselő (Éljen VárosuNK! Egyesület) beszédében a katonai eskü szövegét idézve azt mondta: eskü csak egy van, és az egész életre szól. Kifejezte reményét, hogy lesz Nagykanizsán az 5 laktanyának és a bennük szolgálóknak méltó emléket állító emlékhely.

Majd Móritz István méltatta édesapja, a 95 éves Móritz István Béla nyugállományú honvéd alezredes, a Gábor Áron laktanya egykori parancsnokhelyettese munkáját, aki a volt parancsnoki épület bejáratánál elhelyezett emléktáblát a rajta lévő domborművekkel együtt megtervezte és elkészíttette. Végül a résztvevők elhelyezték koszorúikat a táblánál és Gábor Áron szobránál.

Pusztaszentlászló

Pusztaszentlászlón a magyar honvédelem napján Püspöki Grácián válickapusztai sírhalma fölé emelt emlékműnél rótták le tiszteletüket a legendás „rettenthetetlen zászlótartó” előtt a MATASZ megyei szervezete, a Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesület és a helyi önkormányzat képviselői.

A tartalékos katonák zalai csapata szervezésében a hagyományosan nagyszabású, többmegyés és nemzetközi ünnepséget a korlátozások tiszteletben tartásával ezúttal szűk körben rendezték meg. A síremléknél korhű egyenruhában, fegyverzetben és csapatzászlóval a hagyományőrző honvédek álltak őrt, a talpazaton Makkos István és Németh István nyugállományú honvéd őrnagyok, a MATASZ elnöke és helyettese, valamint Kaj István, Pusztaszentlászló polgármestere helyezett el koszorút. A sírkertben a megemlékezés díszlövéssel zárult.

- A kezdetektől szent kötelességünknek éreztük a megemlékezés megszervezését, hiszen hazánkban 1992-től a magyar honvédelem napja a katonák legnagyobb ünnepe, hős honvéd elődeink emléke előtt tisztelgünk, akik a szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én három hetes ostrom után visszafoglalták Buda várát – hangsúlyozta Makkos István. Németh István hozzátette, hogy a nap jeles zalai érintettséggel bír, hiszen az ostromban hősiesen harcolt a zalai 47. honvédzászlóalj, s a golyózáporban zászlótartó őrmesterük, Püspöki Grácián tűzte ki először a vár falára a győzelmet jelentő nemzeti lobogót – amin később 14 golyó ütötte lyukat számoltak meg.

- A közeljövőben szeretnénk a helyi értéktárba felvenni az önkormányzatunk által gondozott Püspöki Grácián emlékhelyet, tudatosítani kívánjuk vele, hogy van mivel büszkélkednünk településünk múltjában – említette Kaj István polgármester.