Új templom erdélyi szobrokkal Zalabaksán

A falu határában késő bronzkori és nagyon sok római kori emléket tártak fel, bizonyítva az ősi múltat. A település az előbbieken túl a 19. század végén egyesült Györfa kisközséggel, majd 1908-ban Baksát Zala előtaggal látták el, azóta viseli mai, Zalabaksa nevet. Cup kisközség 1940-ben lett a település része.

Templomot viszont csak jóval később, az 1800-as években építettek. Ez balszerencséjükre, 1921-ben, villámcsapás miatt annyira károsodott, hogy le kellett bontani. Ebből a templomból csak egy Mária-szobor maradt meg épségben, melyet a hívek megőriztek, hogy az majd az új templomba kerüljön. A lebontás után szinte mindjárt elkészültek az új templom alaprajzai és tervei, a templomépítés mégis elmaradt. 1949-ig a község iskolájában tartották a szentmiséket, majd miután ezt betiltották, a baksai hívek a csesztregi templomba jártak át misére. A remény azonban, hogy egyszer újra lesz saját templomuk, mindig ott volt a hívekben. Bár voltak próbálkozások, csak 1988-ban érett meg arra a helyzet, hogy a falu teljes összefogásával belekezdhettek egy új templom építésébe, amit 1992-ben, a boldogságos Szűz Mária Világ Királynője tiszteletére szenteltek fel.

- A kezdetre visszaemlékezve két kiemelni valóm lenne. Köszönet Kalamár Sándornak, aki az építkezés mindenese volt, ebbéli munkája elismeréséül is lett a falu díszpolgára. Hálával tartozunk továbbá az akkori, hatvanas éveikben járóknak is, hiszen az építkezéshez ők adták a segéderőt, minden munkában részt vettek – emlékezik vissza a templom építésre a Horváth Ottó a falu polgármestere.

A csíkszeredai szobrászok faragta nagyméretű, faszobrokkal ékített templom gyönyörű belső terével ámulatba ejti a látogatókat, mint ahogy az előtte álló, Varga Imre Kossuth díjas szobrászművész alkotása, a templommal azonos nevű szobor is különleges látványt nyújt.

-A szobrokról elmondhatom, hogy ezeket a véletlennek köszönhetjük, hiszen nem mindennapi, ahogy a művészekkel megismerkedtünk – említi Horváth Ottó a falu polgármestere, s elmondja, hogyan találkoztak a csíkszeredai Nagy Ödönnel, valamint két szintén erdélyi alkotótársával, Koszti István Miklóssal és Ercsei Ferenccel.

-A templom építése során megegyeztünk egy pesti szobrászművésszel, hogy kifaragja az oltárra szánt, keresztre feszített Krisztus szobrát, amihez el akartuk juttatni a nyers farönköt. A jármű azonban elromlott és éppen azon gondolkoztunk, miként küldjük el a fát a szobrászhoz, amikor betoppant hozzánk három erdélyi fiatalember. Képzőművészek voltak, s azért jöttek, mert hallottak a templom építéséről, és segíteni szerettek volna nekünk. Megállapodtunk, s a Krisztus szobron túl még hat szobrot, továbbá a stáció képeit is kifaragták.

-A kezdeti munkakapcsolatból szoros barátság lett, mind a hárman visszajártak Zalába, sok településről kaptak megrendeléseket. Nagy Ödönék révén híd képződött Zala megye és az erdélyi képzőművészek között. Sajnos, Nagy Ödön és a stációkat faragó Ercsei Ferenc is elhuny azóta, emléküket a szobraik őrzik a templomunkban – mondja Horváth Ottó.

A csupa fény új templom egyhajós, a főoltáron fából kifaragva a Golgota-jelenet látható, a templom két oldalán pedig az Árpád-házi szentek szobrai sorakoznak, melyeket az előbb említett erdélyi szobrászok faragtak. A templom előtti téren pedig Varga Imre szobrászművész Szűz Mária Világ Királynéja szobra magasodik, különös hangulatot árasztva a templomnak és környező térnek. A templomnak óraszerkezete is van a toronyban, amit Kovács Jenő székesfehérvári órásmester és Rancz Lajos villamosmérnök alkotott.

Kedvelt a templom bejáratánál lévő kovácsoltvas rács, mely fölé Radnóti Miklós: Két karodban című verse került, alatta pedig a házasságot kötők emléklakatjai sorakoznak. A templom mögött folyik a Kerka patak, amely Hetés, illetve a Göcsej tájegység választóvonala.