„Csak énekelek és mesélek”

2020.03.26. 17:00

Négy évtizede énekel a nagykanizsai Baráth Yvette

Boldogság és jóleső érzés számomra, hogy azt tehetem a mindennapok során, amit szeretek – vallja Baráth Yvette zenepedagógus, kórusvezető, előadóművész, aki immár negyven éve kápráztatja el a zenekedvelőket a színpadon. A jubileumot nagyszabású esttel ünnepelte.

Szabó Zsófia

Baráth Yvette zenei estjén a jubileuma alkalmából

Fotó: Gergely Szilárd

A „Csak énekelek és mesélek” elnevezésű rendezvény nemcsak ünnep, hanem időutazás is volt az előadóművész életében. Baráth Yvette a sormási hotel színháztermében várta a közönséget még március 8-án. Dalokkal, zenével, történetekkel mesélte el pályafutásának negyven esztendejét.

Baráth Yvette zenei estjén a jubileuma alkalmából
Fotó: Gergely Szilárd

– Évek óta érlelődött bennem egy olyan est gondolata, amely összefoglalja az életutamat – mesélte Baráth Yvette. – Személyes, meghitt műsorral invitáltam a közönséget, akik bepillanthattak abba, hogyan kezdődött el, illetve hogyan alakult az életem. Nem egyedül, hanem a szeretteimmel, barátaimmal ünnepeltem. Az énekesi pályafutásom kezdete Iváncsits János nyugalmazott matematikatanár nevéhez fűződik. Annak idején írt egy ifjúsági regényhez dalokat, amit mi az úttörőházban diákszínpadi előadás keretében mutattunk be. Engem választottak főszereplőnek. Ez volt az első, meghatározó mérföldkő az életemben. A tanár úr is velünk volt az esten: sőt, két dalt felidéztünk a darabból, melyeket ő kísért zongorán. Fiam, István trombitaművészként, leányom, Éva balettprodukcióval, férjem, Zoltán és sógorom, Sándor előadóként a színpadon is mellettem állt. Kis unokáimnak is jutott feladat. Barátaim, szóló előadóművészek, köztük Krishtop Pavel ukrán zongoraművész és Elek István szaxofonművész barátunk, a kórusom, a Farkas Ferenc Énekegyüttes, egykori és jelenlegi tanítványaim, kanizsai zenész-kollégáim, Simó Márta, Fülöp Szabolcs, Murka László, Tábori Imre is velem ünnepeltek. Mindannyian meghatározták és végigkísérték az életem.

Baráth Yvette élete és pályája jelentős eseményeit osztotta meg a közönséggel.

– Szerencsés vagyok, mert azt csinálhatom, amit szeretek – folytatta. – Amikor megkérdezik, milyen jelentős pillanatai voltak az életpályámnak, elsőként azt emelem ki: nagyon boldoggá tesz, hogy a gyermekeim is megtalálták a saját útjukat. A tanítványaimnak is ebben próbálok segíteni, többen választották hivatásul az éneklést, a zenét. Nagy boldogság az is, hogy a Farkas Ferenc Énekegyüttes mint ajándék, immár 29. éve meghatározza az életem: szeretetben, jó hangulatban, minőségi munkával működik az együttes. Mindez igaz a kollégákhoz, a barátokhoz fűződő viszonyaimra is. Olyan élményekhez jutottam általuk, ami vidéki városban élő előadóművészként csak megadathatott nekem. Például, operaházi énekesekkel, a világon elismert művészekkel, köztük Zádori Máriával együtt énekelhettem. Szimfonikus zenekarral is számtalan fellépésem volt, ám ugyanolyan fontos volt az is, amikor kis faluba hívtak fellépni. A tudásom legjavát és ízléses műsort igyekeztem nyújtani mindenhol. De említhetném azt is, amikor a fúvós ötössel gyermekeknek adtunk ismeretterjesztő sorozatokat. A fiatalok tátott szájjal figyeltek és hallgattak. Ami pedig a közeljövő terveit illeti, négy tanítványommal is megyünk a Helikonra, májusban pedig Budapesten lesz bemutatója az estemen is előadott balettos produkciónak, melyben Müller András a leányom partnere. A koreográfiát Zákány Magdolna balettmester készítette. Nyáron az énekegyüttessel Horvátországba mennénk nemzetközi kórusversenyre. Természetesen, az unokáimmal is sok időt szeretnék tölteni és remélem, pihenésre is jut némi idő – sorolta terveit Baráth Yvette.

Egy fénykép a korai időszakból
Fotó: ZH

Hogy a következő negyven esztendőt is a színpadon tölti-e? Azt mondja, az emberi sejt, a szervezet egyes tanulmányok szerint 120 évre van kódolva. Így tudása, ereje teljében szeretné, ha lenne még több évtized, mind a színpadon, mind a magánéletben, a család, a szerettei, a tanítványai, a barátai körében.

– A boldogság forrásait ők jelentik – folytatta a zenepedagógus, előadóművész, kórusvezető. – Mellettük vagy velük szeretnék a jövendő években is jó zenéket hallgatni, mivel a pályánkat tovább inspirálja, ha kiváló előadókat hallgathatunk. A színpadról és a színpadi jelenlétről azt gondolom, hogy ez a fiatal, szép embereknek áll jól. Ha az ember élete a zene, akkor nem tud meglenni az érzés nélkül, hogy adjon valamit a közönségnek. Azt, hogy az éneklés milyen lehetőségeket ad még nekem, majd a jövő dönti el…

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában