Az óvó nénik sem tudják most megsimogatni a kis buksikat

– Az én szűk családomban három pedagógus van: a fiam. a lányom és jómagam. Mindannyian más korosztályban vagyunk érdekeltek: a lányom óvó néni egy zuglói oviban, a fiam tanító bácsi Nagykanizsán (második osztályosai vannak), jómagam pedig a BLG-ben tanítok.

– Mik az első benyomásaik?

– Ma mindannyian „távoktatunk”, ki így, ki úgy. Nálunk a gimnáziumban hétfőn viszonylag hamar, rövid értekezleten konszenzusra jutottunk: a tankerület ajánlása nyomán természetesen használjuk a Kréta rendszert (beírjuk az órákat, a házi feladatokat), és emellett mindannyian összeszedjük a diákokat egy közös platformon, a Google Classroomban. Hozzáértő kollégáink javaslata nyomán határoztuk ezt meg, így nem veszünk el a különböző alkalmazások erdejében. Az elmúlt pár napban annyi lehetőségről értesülhetett mindenki, hogy ha mindent kipróbálnánk, abba beleőszülnénk. A Classroom alkalmas arra, hogy kapcsolatot tartsunk, bármit megoszthassunk a diákokkal (videókat, ppt-ket, linkeket, dokumentumokat). Minden kollégám lelkesen vette bele magát a munkába, de azt is megbeszéltük az értekezleten, hogy nem szabad túlzásokba zuhanni.

A tanárnő elmondta, a legnehezebb helyzetben a végzősök vannak, rájuk különösen fókuszálni kell, az iskolavezetésük is ezt teszi. Persze még nem tudható, hogyan s miként lesz az érettségi, a kanizsai gimnáziumban reménykednek az eredeti forgatókönyvben, szerinte mind az írásbeli, mind a szóbeli az előre elgondolt terv szerint zajlik majd.

– Az irodalom kedvező terepe a távoktatásnak?

– Igen, rengeteg olyan lehetőség van, amit most igazán ki lehet használni – jómagam korábban a tanórákon is használtam a zanza.tv-t, ezt most önállóan nézhetik meg; már készítem a ppt-ket a hatodikosaimnak; rengeteg jó film van, amit meg lehet nézni – és még valami: most aztán le lehet ülni egy könyvvel a fotelba. Ha nem az Egri csillagokat lapozgatja valaki, akkor sem borul össze a világ, csak olvassanak. Szerintem most sokan ráfanyalodnak majd az olvasásra, és talán „visszatanulja” a világ az olvasás szeretetét. Ez esetleg nagy pozitívuma lehetbe ennek a járványnak.

Hihetetlen összefogás alakult ki, rengeteg lehetőség vált ingyenessé, amely nagymértékben könnyíti a munkát, jelezte Tislérné Tóth Zsuzsanna, kiemelve a Mozaik Kiadó gesztusát, amely az összes tananyagukat (könyvek, munkafüzetek, webes lehetőségek) – egy regisztráció után – szabad felhasználásúvá tették. A Nemzeti Köznevelési Portálon is mindenhez hozzá lehet jutni, érdemes csemegézni még akkor is, ha nem pont azt a tankönyvet használja valaki.

– De sok minden másra (ingyenes virtuális múzeumlátogatások, színházi előadások…) is rácsodálkozunk, és biztos, hogy a koronavírus-járvány (reményeink szerint mihamarabbi) lezajlása után már olyan tudással leszünk felvértezve, amiről azt gondoltuk korábban, hogy soha nem leszünk képesek megszerezni.

– A személyes kapcsolat hiányzik?

– A gyerekek amellett, hogy hiányoznak, félelmetesen csendes az iskola, rendkívül együttműködőek – elnézik a bakikat, inkább segítenek tanáraiknak, pillanatok alatt mennek-jönnek a hírek. Büszke vagyok rájuk! Nálunk most a jelszó: Legyél menő – maradj otthon!

A tanárnő a saját családja mindennapjaiba is beavatott:

– Tanító bácsi fiam azt mondja, náluk nagy szerepe van a szülőnek, hiszen bár mindenki azt gondolja, hogy a kicsik már a digitális világba születtek bele, apró koruktól tudják kezelni az okostelefont, azért ez a helyzet kicsit más – itt már kell(ene) némi informatikai ismeret. Tehát az osztály szülőinek van közös Face­book-csoportja, ott megy a kommunikáció, lehet küldeni a feladatokat, illetve már létrehozták ők is a Classroomot. Sok feladatot egyelőre nem kaptak a gyerekek, egy kicsit még amolyan „könnyített testnevelés”-módban működnek, mindenki szokja a helyzetet, mindenki tanul – távtanul.

– A lánya Pesten óvónő…

– Nála nyilván egy kicsit másként áll a helyzet – ő mégsem simogathatja meg a Süni csoportot virtuálisan – hiányoznak is neki a gyerekek nagyon. Úgy döntött, hogy ő most mesevideókat készít a Süniknek, hogy ne maradjanak Jucus néni nélkül. Az első mese Csukás István Sün Balázsa volt, mi más, ugye. Odaült a kamera elé, felolvasta a mesét, majd készített ebből remek videót, vágott, szerkesztett, és megszületett a „Mesepercek Jucus nénivel” első darabja, majd beküldte a szülői Facebook-csoportba. Aztán pedig végtelenül meghatódva figyelte a kommenteket: „Jucus, már harmadszor nézi meg Ábel, és folytatást követel”, „Hanka erre aludt el este. Ugye, holnap is lesz mese?”, „Jucus néni hogy került a telefonodba, anya? Szólj neki, hogy másszon ki!”. Természetesen már elkészült a következő mese is, és az óvó néni folyamatosan ötletel. Szerintem hamarosan előkerül a gitár is, vagyis az ovisok nem maradnak Jucus néni nélkül.

Helyzet van, így a tanárnő. Figyelnünk kell egymásra, tanulnunk egymástól, és otthon kell maradni, nincs mese. Ez nem a „Mesepercek”.