A dagerrotípia az Arany Bárány emeletéről készült

2020.02.05. 14:42

Szenzációs fotótörténeti lelet Zalaegerszeg 19. századi piacteréről

Szenzációs fotótörténeti leletre bukkant Párizsban a Magyar Nemzeti Múzeum egyik kutatója, az 1845 táján készült dagerrotípia Zalaegerszeg piacterét ábrázolja.

Magyar Hajnalka

A lelet beazonosításában több zalai levéltáros és muzeológus is közreműködött, az izgalmas nyomozás hátterét Molnár András, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára igazgatója világítja meg olvasóink számára.

- A Nemzeti Múzeum főmuzeológusa, dr. Fisli Éva tavaly ősszel magyar vonatkozású anyagok után kutatott a Francia Fotográfiai Társaság gyűjteményében, amikor egy Magyarországon készült szabadtéri felvételre bukkant. A helyszín azonban beazonosításra várt, némi kerülővel hozzánk vezettek a szálak. Ennek oka, hogy a kép egyik sarkában látható egy cégtábla, amin az „Anisits Pál vegyeskereskedése” felirat olvasható. Ugyanezen kereskedő neve szerepel egy korábban megjelent, Zalaegerszeg 1848-49-ben című kötetemben, aminek tartalma már digitálisan is hozzáférhető. Ennek nyomán a kollégák hozzánk fordultak, próbáljuk meg kideríteni, hogy az említett férfi mikor és hol tartott fenn üzletet Zalaegerszegen. Az iratok és adatok előbányászása során szerencsére megtaláltuk azt a kérelmet, amelyben Anisits Pál 1843 novemberében engedélyt kér a megyétől, hogy Zalaegerszegen működő kalmárként puskaport is árusíthasson. Későbbi hirdetéseiből kitűnik az is, hogy az 1860-as évek elejéig biztosan Zalaegerszegen dolgozott. Az illető anyakönyvi adatait Kulcsár Bálint kollégám kutatta fel.

Molnár András és Kulcsár Bálint a dagerrotípia beazonosítását segítő dokumentumokkal. A képernyőn a becses felvétel.
Fotó: Pezzetta Umberto

Anisits Pálról tudható még, hogy bajai születésű, s Nagykanizsáról tette át székhelyét Zalaegerszegre. Az itt eltöltött közel két évtized alatt a puskapor mellett persze még számos egyéb portékát is kínált vevőinek, élelmiszert, ruházatot, szerszámokat egyaránt.

A fényképezés előfutáraként jegyzett dagerrotípia apró ezüstözött rézlemezre készült, ráadásul tükörképet mutatott, hiszen nem volt negatív, az objektív a valóság tükörképét rögzítette a lemezen. Igen alapos, nagyítóval végzett vizsgálatra lehetett tehát szükség ahhoz, hogy a szóban forgó felvétel részletei feltáruljanak. Ráadásul a kép azon sarka, amely az értékes információt hordozza, már oxidációnak indult.

- A helyszín beazonosítása nem volt egyszerű, mert Anisits Pál egymást követően több helyszínen is tartott fenn kereskedést, egyebek mellett a postával szemközti saroképületben is – halljuk a történet folytatását. – Amikor azonban kaptunk egy jó minőségű nagyítást a képről, felismertük, hogy a jobb felső sarokban a nagytemplom lábazata látható. A látványt összevetettük Zalaegerszeg 1858-as kataszteri térképével, s egyértelművé vált a helyzet. A felvétel az akkor még csak kétszintes Arany Bárány emeletéről készült, a fényviszonyok tanúsága szerint délelőtt. Hétvége volt, hiszen a heti piacot látjuk. A képen bőgatyás férfiak és fejkendős asszonyok állnak a megrakott szekerek mellett a vásártéren, lovak, magyar szürke igásökrök és egy fekete kutya társaságában. A kép megszületésének dátumára a rézlemez hátulján látható ötvösjegyből következtetnek a kutatók.

Az akkori felvétel ebből az irányból készült.
Fotó: zaol.hu

A fényképezés, mint új találmány 1838-ban indult útjára, Franciaországban. Az első alkalmazott eljárás a dagerrotípia volt, tehát a lelet fotótörténeti szempontból is unikális.

- Nem tudunk róla, hogy ilyen jó minőségű kültéri felvétel létezne még Magyarországon az 1840-es évekből – folytatja Molnár András. – A dagerrotípiák általában műtermekben születtek, hosszabb megvilágítással, mozdulatlan modellekről. Itt azonban spontán életképet örökített meg a fotográfus, állatokkal, piacozó, sétáló emberekkel. Mégis viszonylag kevés az elmosódó figura, ami arra utal, hogy nagyon rövid beállítással készülhetett, ami tovább növeli a kép technikai különlegességét. A készítő személyét homály fedi, valószínűleg egy, az Arany Bárányban megszálló külföldi vándorfényképésznek köszönhetjük a Zalaegerszeg története szempontjából egyértelműen szenzációs dokumentumot.

Az unikális felvétel közlése a Francia Fotográfiai Társaság engedélyéhez kötött, de ide kattintva olvasóink is megtekinthetik!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában