Egy méhek nélküli mezőgazdaság fenntarthatatlan

Az ágazat képviselői, illetve a méhészek megtöltötték a termet, őket Somogyi Gyula, a kanizsai szervezet elnöke köszöntötte. Elmondta: bizakodóan várták a 2019-es méhészszezont. Az atka és a nozéma kártételét az év elején több méhész is jelezte. Sajnos mostanra el kell felejteniük a hosszú, hideg teleket, amelyek segítenének az atka gyérítésében. A tavaszi időjárás viszonylag jól alakult, fejlődésnek indultak a méhcsaládok. Boldogan várták a repcetáblák virágzását, jól fejlődtek rajta méheik, ám a folyamatos esőzés keresztülhúzta számításaikat.

– Jól indult az akác virágzása – folytatta. – A fagyok megkímélték a méhészeket, ám az időjárás megint nem kedvezett a hordásnak. Szinte az egész május csapadékosan telt, csak pár napjuk volt a méheknek, hogy nektárt gyűjtsenek.

Az eseményre meghívott Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke igyekszik képviselni a méhészek érdekeit. A méh­egészségügyről szólva úgy fogalmazott: az elmúlt 10-15 évben egyre nagyobb a probléma a méhcsaládok vitalitásával, életerősségével. Ennek egyik oka a klímaváltozás, hiszen február elején a 12 fok abnormális, a méhek ezt nehezen viselik.

– A másik nagy probléma a mézárak alakulása – fejtegette Bross Péter. – Magyarországon az éves szinten megtermelt 25 ezer tonna méz kétharmada unión belüli kereskedelemben értékesül. A EU félig önellátó mézből, 250 ezer tonna mézet vásárol, importál évente, és ebben kell megkeresni a helyét a magyar termésnek. Ez egy manipulált piac, melyben az utóbbi mennyiség fele Ázsiából származik, olyan áron, melyből sehol a világban mézet előállítani nem lehet. A friss hírek szerint 28 tagországból 22 megszavazta, hogy újra kell tárgyalni a méz címkézéséről szóló rendeletet, a fogyasztónak igenis tudnia kell, honnan származik a termék. Ha ezt meglépi az illetékes hatóság, esélyt kapnak az uniós méhészek. Reménykedünk, hogy a bizottság belátja: egy méhek nélküli mezőgazdaság fenntarthatatlan.