Népszerű családi program lett a botfai madárgyűrűzés

Persze csak az apraját, hiszen a nagyobb termetűek, a szajkók, a fakopáncsok jókora kemény csőrükkel a felnőtt kézből is vért tudnak fakasztani. Így is akadt bőven mit kézből tanulmányozni, hiszen a Mindszenty Ifjúsági Ház évkezdő madárgyűrűzésén kettő híján száz égi vándor: a négy fakopáncs és a szajkó mellett szén-, kék és barátcinege, mezei veréb, vörösbegy, zöldike, aprócska ökörszem adatai kerültek be a botfai, onnét pedig az országos nyilvántartásba. Az egyik kék cinke, amelyet 2017-ben gyűrűztek meg, már hetedik alkalommal keveredett a Válicka-parti nádas hálójába, pedig minden esetben a kastélyparkban engedték szabadon – úgy látszik, mindig hazarepült.

– A múlt évben húsz alkalommal gyűrűztünk Botfán, többet szoktunk, de a kastély felújítása miatt ez a program is visszafogottan működött. Az év elején alig volt madár, nyárra javult a helyzet, ősszel már újra sok szárnyast láttunk, az évzáró gyűrűzésen pedig tíz fajból 71 akadt hálóba. Tíz év alatt tavaly fogtunk először citromsármányt, amely a 63. madárfajként került fel az általunk gyűrűzöttek listájára. Szinte minden esztendőnek megvolt a maga különlegessége: 2016 nyarán a fokozottan védett harist, ősszel a függőcinegét, 2017-ben a nagy őrgébicset és a barkóscinegét figyelhettük meg. A múlt ősszel hálóba akadt egy Szlo­vákiában meggyűrűzött kék cinke, az egyik széncinegét pedig tíz nappal korábban Zemplénben, a Bódva-völgyben vették lajst­romba – sorolta a jubiláló madárgyűrűzésük szenzációit dr. Illyés Zoltán biológus, a Mindszenty Ifjúsági Ház vezetője.

A tényleges gyűrűzést és meghatározást végző Zalai Béla zoológus-ornitológus szak­értő, aki 1993 óta támogatja ilyetén munkájával a Magyar Madártani Egyesület megfigyelőtevékenységét, még különlegesebb esetekkel büszkélkedhet: 1996-ban Magyarországon ő vett először kézbe berki poszátát, majd 2008. október közepén Pölöske határában egy erdei sármányt gyűrűzött meg. A nálunk ritka faj Európa és Ázsia északi részén költ, s csak telelni vonul délebbre. A jeles pölöskei eseményt az internet szabad enciklopédiája is rögzítette.

A Mindszenty Ifjúsági Ház madárgyűrűzése, amely az esztendők során madármentéssel bővült (fecskék, rigók, pintyek, szajkók, vércsék, varjak, ölyvek és erdei fülesbaglyok lábadoztak, gyógyultak a kastélypark röpdéjében), nem véletlenül került fel a gyermekes családok kedvelt szabad­idős programjai közé. Az élményszerzés mellett a cél a kis szárnyas nagykövetek útján a természet megszerettetése és védelme iránti igény kialakítása is.

Szabó Gábor két kislányával: Anabellel és Bíborkával, ikertestvére fiával és lányával: Leventével és Adéllal Zalaegerszegről, Rakonczai Viktória és Bedő Karola Nemesszentandrásról érkezett az évkezdő madarászatra. Dr. Mesterházy István, aki fiatal korában a híres zalai mada­rásszal, Palkó Sándorral járta az erdőket-mezőket, elújságolta, hogy nemrég Zalaapátinál a folyóparti kukoricatarlón négy darumadarat figyelt meg, Zalacsánynál pedig öt cigányrécét és a kiöntésekben rengeteg sirályt sikerült lencsevégre kapnia.

Dr. Illyés Zoltán elmondta, hogy a madárbőség annak is köszönhető, hogy ezúttal már három helyen, a kastélyparkban, a Válicka nádasában és a sportcentrumnál feszítették ki a madárfogó hálókat. Az idén az óvodákban, iskolákban is szeretnék rendszeresíteni a madárgyűrűzéseket, és megszervezik az év madarának választott erdei fülesbagoly Zalaegerszegen és környékén telelő állományának felmérését. A programok sorából nem hagyják ki az orchideatúrát sem, a Bioblitzet, a 24 órás vadonleltárt pedig a Gébárti-tóhoz és környékére tervezik.