Tanácskozás a szabadtéri múzeumok fejlesztéseiről

A falumúzeumban megtartott összejövetel csütörtölön ért véget, az elhangzottakról Kaján Imrétől, a Göcseji Múzeum igazgatójától kértünk összefoglalót.

Mint elmondta, szóba került a Göcseji Falumúzeum régóta tervezett bővítése is. A fejlesztés első ütemére – ami a csárdát és rendezvénytermet is tartalmazó fogadóépület megépítését célozza –, elindult a közbeszerzési eljárás. (A folytatásban tervként szerepel még az új portákat bemutató Magyar utca, valamint egy kisnemesi kúria és mintakert létrehozása.)

További hír, hogy a DBU (Deutsche Bundesstiftung) projekt keretében a falumúzeum nagy eséllyel megkapja a pályázott 200 ezer eurót, amit őshonos gyümölcsfák visszatelepítésére, s egyéb gyümölcsészeti programokra fordíthatnak. Egy további nagy projektet szombathelyi kollégákkal együtt indíthat a skanzen. Ez az Eurovita Pannonia, aminek keretében osztrák és magyar szakembereket képeznek olyan ősi kismesterségekre – zsúpfedés, kerítésfonás, falsározás –, amelyek nélkülözhetetlenek a porták karbantartásához. Zalaegerszegen a tanárok, Szombathelyen pedig a munkások felkészítése zajlik majd. Decemberben dől el, hogy a skanzen elnyeri-e a pályázott 150 ezer eurót, a képzés jövő tavasszal indulna.

Kaján Imre a múzeumok látogatóinak digitális attrakciók iránti fogékonyságáról tartott előadást. Kitűnt, az egerszegi skanzenbe betérőket jobban érdekli a valós tevékenység és élmény, szívesebben gyalulnak fát, gyúrnak tésztát, darálnak kukoricát, semmint vir­tuális tartalmakat nézzenek. Az emberek többsége ugyanis munkája és szabadideje nagy részét eleve számítógép előtt tölti, ami telítődést okoz. Az igazgató saját, külföldön szerzett tapasztalatát is megosztotta. Az egyik legnagyobb német múzeumban például kongott az ürességtől a pazar virtuális attrakciókat kínáló terem (még zenekart is lehetett vezényelni digitális pálcával), az emberek ehelyett ott tolongtak, ahol egyszerű fakockákból boltozatot lehetett építeni.