A bocföldei cigány kisebbségi önkormányzat fóruma

2019.09.16. 10:00

Eltűnik a hosszú haj, a színes szoknya, a tánc – Hová tart a cigányság jövője?

A jó barátok, a jó étkek és az esti mulatság mellé közös eszmecserét is kínált a bocföldei cigány kisebbségi önkormányzat, amikor roma fórumot hirdetett szombatra.

Arany Horváth Zsuzsa

Kovács Kálmán, Vajda László és Heller Józsefné a szemközti asztalnál, körben az érdeklődők Fotó: PU

A szervezet elnökét, Kovács Kálmánt jól ismerik olvasóink, hiszen, ha bocföldei programról van szó, mindig számíthat rá a község.

Ahogy a családjára is, amelyik két generációval korábban még az úgynevezett tanyán (telepen) élt, s a szorgalom és a kitartó munka vezette őket ki onnan a többiekkel együtt. A község legidősebb cigány emberét, a 93 éves Nádai Tibort, a hajdani fuvarozócég, a TEFU alapító alkalmazottját is ezért süvegelik meg, mivel mert fürdőszobás házról álmodni.

– Akármerre megyek az országban cigány közösségekkel találkozni, büszkén mondom, hogy nálunk 1963 óta nincs tanya, a körülbelül 100 fős roma közösség családjai szépen, tisztességesen élnek, dolgoznak, itt nincs bűnözés, nincs börtönben senki, nincs drogozás. Látom, el se hiszik olykor – meséli a fehér asztalnál Kovács Kálmán, aki úgy gondolta, érdemes lenne az életüket keretező körülményekről beszélgetni mindazokkal, akik segíthetik őket. Nem várnak ellenszolgáltatás nélküli támogatást, megdolgoznak mindenért, de szeretnék, ha a tanulásban, a hitéletben, az egészségi állapotuk megtartásában, a törvények betartásában elvi, szellemi hátteret kapnának. Úgy tartják számon, legalább hatszáz éve élnek együtt a magyarokkal, ugyanúgy adófizető állampolgárai az országnak.

Kovács Kálmán, Vajda László és Heller Józsefné a szemközti asztalnál, körben az érdeklődők Fotó: PU

– Ami a tanulást illeti, biztató, hogy a szombathelyi megyés püspök, dr. Székely János felkarolja a cigány gyerekeket, akik középiskolában szeretnének tanulni, anyagi segítséget remélhetnek – jelzi az elnök a térség katolikus egyházi szervezetének a cigányság felemelésében vállalt hathatós részvételének egyik elemét. Gyakran mennek kirándulni, zarándok­utakra, több tagjuk is elvégezte a hitoktatói tanfolyamot.

Kiderül, régóta szeretnének Bocföldén egy imaház- vagy közösségiház-félét is, ahol együtt ápolhatnák a hagyományaikat.

– A helyi önkormányzat egyetért a kezdeményezéssel, ingatlan is lenne, el is juttattuk a közös kérésünket az illetékes minisztériumhoz, pályázati lehetőséget remélve, egyelőre nem kaptunk választ – tájékoztatott a bocföldei önkormányzat képviselője, Heller Józsefné, aki a községi alapítvány elnöke is.

– Tudnivaló, hogy a cigányság nem egységes, a származás és az életmód szerint más-más csoportok vannak jelen. Mi lováriak vagyunk, de Zalában nagyon sok a beás, aztán ott vannak a romungrok, a muzsikusok, a kardelások is – sorolja Kovács Kálmán. – Nem vagyunk egyformák. Nem esik jól, ha egy kalap alá vesznek bennünket a törvényekkel ütköző cigányokkal, akik nem adnak magukra, nem tiszták például. Nálunk szigorú családi szabályok működnek, a lányokat csak jóravaló család fiához adjuk, méghozzá általában szűzen, a feleségeink odaadó családanyák, a férfiak pedig mindent megteremtenek az övéiknek. Az én feleségem ápolónő, két helyen dolgozik, s nekem is két állásom van. Mi nagyon családcentrikusak vagyunk – Kálmán szinte egy szuszra szeretne védőbeszédet mondani több száz év sérelme okán.

A fórumon részt vevő Vajda László, a Zala Megyei Önkormányzat Nemzetiségi Bizottságának vezetője elismerően nyilatkozott a bocföldei roma közösségről, biztatta őket, hogy képviseljék a lehető legtöbb fórumon az érdekeiket, de maga is úgy látja, a cigányság támogatása még mindig inkább csak a jelszavak szintjén valósul meg.

Ezt erősítik a hozzászólások, melyek legtöbbje a hagyományok eltűnése miatt aggódik. Hol van már a hosszú haj, a színes szoknya és kendő, a férfikalap, a virrasztások, a szép mulatságok, a tánc, de főképp a cigány nyelv? A fiataljaik nem ismerik saját hagyományaikat, „Pár év és végképp beolvadunk a magyarságba”, mondta szomorúan Nádai Ferenc.

A cigányság elhanyagoltnak érzi magát, érzéseiket erősíti, hogy a szombati fórumra szóló meghívásnak nem tettek eleget azok, akik tehetnének értük.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában