Miben rejlik a reszneki parasztolimpia sikere?

A két számadat közti különbség abból fakad, hogy a resznekieket az ország több pontjára is hívták már parasztolimpiát rendezni. Erről Kercsmár István polgármester beszélt a vasárnapi rendezvény megnyitóján. Vigh László országgyűlési képviselő szintén az ötletességet dicsérte, mint mondotta, egy faluközösség leginkább azzal jelzi élni akarását, s bizonyítja létjogosultságát, ha jó programokat szervez.

Az olimpia ezúttal is meg­újult egy kissé, egyes feladatok kimaradtak, mások kerültek be a helyükre. A versenyszámok közös jellemzője, hogy kapcsolódtak a falusi életmódhoz, a földművelő-állattartó kisgazdálkodás hagyományai­hoz, és ezek eszköztárát, szerszámait használták fel a feladatok során. Így aztán az idei olimpián új versenyszámként megjelent „fészekrakásnál” tróglin kellett a téglát szállítani, a „parasztball” nevű feladatban pedig akkor járt a pont a csapatnak, ha az eldobott almát gerebennel fogta fel a játékos.

– Kicsit sajnáljuk, hogy a tehénfejés kimaradt, én azt a feladatot nagyon szerettem – mondta a parasztolimpián immár kilencedik alkalommal részt vevő Milejszegi Muslincák csapatának tagja, Szabóné Szekér Eszter. – A férjem révén találtunk rá a játékokra, ő ugyanis reszneki. Inkább szórakozásnak fogjuk fel, de a versenydrukk is ösztönöz bennünket, igyekszünk minél jobban teljesíteni.

Csapattársa, Kondor Kinga kérdésünkre hozzátette, a legnehezebb feladat a létrafutás, amikor a csapat tagjainak egy létra fokai közé kell beállniuk, majd a lajtorját így kézbe kapva szlalompályán végigfutniuk. Ez fizikailag is megterhelő, s nagyon oda kell figyelni, hogy verseny közben rá ne lépjenek a társak lábára. Az új játékok közül a lányszöktetés nyerte el leginkább a tetszésüket, itt finom, ügyes kézmozdulatokra van szüksége azon csapat tagjainak, amely a dobogós helyek valamelyikének megszerzését tűzte ki célul.