A kapcsolattartás szabályai a nyári szünet idején, ha elváltak a szülők

A kapcsolattartásról egy gyakorló bíró, dr. Csorba Petra osztotta meg tapasztalatait a bíróságok honlapján. A kapcsolattartást a bíróság szabályozza, ám a végrehajtás a gyámhivatal hatásköre, emiatt a kapcsolattartási problémák nem jelennek meg a bíróságon, emelte ki bevezetőjében dr. Csorba Petra. A legfontosabb, hogy a gyermektől külön élő szülőt minden körülmények között megilleti a kapcsolattartás joga, sőt annak a kötelessége is. Ha a szülők mindenre kiterjedően meg tudnak állapodni, akkor a bíróság ezt tekinti fő szabálynak. Ez az optimális eset, mivel a megállapodás teljesen rugalmas is lehet. Előfordul, hogy annyira jó a viszony az elvált szülők között, hogy folyamatosan egyeztetnek a kapcsolattartásról, ami így teljesen zökkenőmentes lehet. Ezért nem feltétlenül szükséges, hogy pontos bírósági határozat szülessen arról, kinél mennyi időt töltsön a gyermek. Ellenben, ha ennek elrendezése a bíróság elé kerül, akkor a bíróság előtti eljárásban köthetnek egyezséget, amit a bíróság végzése jóváhagy és akkor ezzel végrehajtható határozat születik. Tehát fő szabály: a felek megállapodása. Ha viszont a bíróság próbálja alakítani az egyezség tartalmát vagy bíróság ítéletben rendelkezik a kapcsolattartásról, akkor a 2x2 hét szokott az irányadó lenni, magyarázta.

Tapasztalatai szerint ritka, hogy nem tudnak megegyezni a szülők a kapcsolattartásról, mert többségükben együttműködőek, alkalmazkodnak egymáshoz. Ha ez mégsem sikerül, akkor a bíróságnak kell pontosan felosztania a kapcsolattartást. Ha a szülők között az elmérgesedett viszony a kommunikációt akadályozza, akkor ez nagyon érzékeny kérdéssé is tud fajulni, ismerte el.

Vakáció idején nem egyszerű megoldani a szülőknek, hogy mindig gondoskodjanak a gyerekek felügyeletéről, különösen, ha kisebbekről van szó. Erről nem csak személyesen a szülő gondoskodhat, bevonhatók a közeli hozzátartozók: nagymama, nagynéni, nagybácsi. Rajtuk kívül pedig a kapcsolattartást gyakorló szülő (új) házastársa is felügyelhet a gyermekre.

Mint a bíró utalt rá, okozhat ez konfliktust, megesett, hogy a gyermekkel élő szülő szóvá tette, hogy a másik szülő szerinte túl gyakran vonta be a nagymamát a felügyeletbe. Máskor az volt a kifogás, hogy a kapcsolattartáskor a szülő nem megfelelő ruházatot adott a gyereknek, vagy épp a gyermeknek szervezett programokkal nem értett egyet. Ezek a megnyilvánulások többnyire a háttérben húzódó komoly feszültségről árulkodnak, tette hozzá.

Érdemes szólni az utazásról is, mert itt vannak tévhitek. Tehát a szülő magával viheti gyermekét külföldre is, mert az utazások, még a határon túlra vezetők sincsenek engedélyhez kötve. Ha ennek idejére az érintett szülőnél a kapcsolattartás joga áll fenn, akkor nem kell semmilyen kérelmet megfogalmazni. Tény, előfordult már, hogy az egyik szülő nyaralni vitte a gyermeket, ám a reptéren, vagy a határon kérték a másik szülő hozzájárulását. Az ilyen esetek miatt a gyámhivatalokban azt szokták javasolni, hogy készüljön írásbeli nyilatkozat arról, hogy az otthon maradó szülő beleegyezésével és tudtával utazik a másik szülővel a gyermek. Megoldás lehet az is, ha a szülő a bírósági ítéletet magával viszi, ha bárki, bárhol megkérdőjelezné, hogy a gyermeke vele utazik, akkor azzal tudja legegyszerűbben igazolni.

Váratlan helyzetek is bekövetkezhetnek, történhet baleset is, ami viták, vádaskodások forrása lehet a szülők között, megesik, hogy erre hivatkozva az egyikük korlátozni akarja a „vétkes, hanyag” szülő kapcsolattartási jogát. Ez azonban nem elegendő hivatkozási alap. Egy baleset széles körű vizsgálódást igényel, ami kideríti, történt-e a gyermeket felügyelő, a kapcsolattartást gyakorló szülő részéről valamilyen mulasztás. Ha igen, akkor szóba jöhet a kapcsolattartás korlátozása vagy súlyos esetben akár a megvonása is. Ha viszont olyan esemény bekövetkeztéről van szó, ami tőle független, nem felelhet érte, akkor nincs lehetőség erre, szögezte le.

Előfordul, hogy a viszony olyannyira elmérgesedik, hogy a szülő csak szigorú feltételek mellett találkozhat a gyermekkel, ilyen a felügyelt kapcsolattartás. Ennek több fokozata létezik. Komoly korlátozás, ha meghatározott, hogy a külön élő szülő mikor, hol és mennyi időt tölthet a gyerekkel. Ez többnyire kéthetente két órát jelent a gyermekjóléti szolgálat központjában, szükség esetén felügyelő jelenlétében. Ennél szigorúbb a helyzet, ha a szülők között már a találkozás is problémás, és annyira agresszívan viszonyulnak egymáshoz, hogy a gyerek átadása is a gyermekjóléti szolgálaton keresztül történik. Ez úgy zajlik, hogy bemegy a szülő a szobába, átadja a gyermeket, kimegy, majd a másik ajtón érkezik a másik szülő, magyarázta.

Eddig a szülőkről esett szó, de a gyermek is jelezheti, ha valamivel nem ért egyet, például a családi program helyett iskolai táborba mennének. A gyerekek, ha a szülői körben nem sikerül rendezni a vitát, akkor első körben fordulhatnak a gyermekjóléti szolgálathoz vagy a gyámügyhöz. Fontos, hogy a hatóságok között működik a jelzőrendszer, így ha a problémás esetről az érintettektől vagy más hatóságtól bejelentés érkezik, akkor ezek az intézmények együttműködnek a helyzet rendezésére, közölte végezetül.