A fiatalokra számos függés jelent veszélyt, melyek ellen sokat tehet a szülő

Minderről beszélt minapi, nagykanizsai előadásában dr. Zacher Gábor főorvos, toxikológus, egyetemi tanár, aki a család- és gyermekjóléti központ rendezvényén vett részt a Hevesi Sándor Művelődési Központban. Elmondta: a kábítószer-használat a mindennapok részévé vált a fiatalok körében – ám ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a parkok hamarosan tele lesznek magukat heroinnal lövő drogosokkal. Az átlag ugyanis messze nem erről szól. A magyar kábítószerhelyzet az unió alsó határának tetején helyezkedik el. A 18–34 évesek körében a legnépszerűbb kábítószer a marihuána, 13,6 százalék használja rendszeresen, míg az uniós átlag 35-40 százalék. A kokainfogyasztás kapcsán is az uniós minimállépcső után tanyázunk, többek közt mert az anyag grammja 20 ezer forint körüli áron vehető meg, s ezt nem sokan engedhetik meg maguknak. Szerencsére a heroin, tramadol tekintetében is le vagyunk maradva Európától.

Viszont: a 16 éves magyar fiúk alkoholfogyasztásban elsők az egész EU-ban (a lányok pedig harmadikok, tehát ők is ott állnak a dobogón) és sajnos dohányzásban is lekörözünk mindenkit. Vannak tehát más, a fiatalok életében sokkal inkább jelenlévő függőségek, melyekkel szemben nem sok sikerrel kecsegtetnek a „dohányzás tüdőrákot okozhat” típusú szlogenek és a csomagolásokon látható, elrettentésnek szánt képek. Ugyanis kamaszkorban csak nagyon kevesen képesek tudatosan, évtizedekre előrelátóan gondolkodni.

– Svédországban 30 százalékkal csökkent a dohányzó fiatalok száma egyetlen mondat miatt, mely így szólt: „Ha dohányzol, büdös leszel!” Mennyivel nagyobb visszatartó erő, amikor egy buliban azt mondják valakinek, hogy büdös vagy. Sokkal ütősebb, mint mindenféle, 10-20 évvel később várható betegségekről papolni – szögezte le dr. Zacher Gábor. – Kábítószer-fogyasztás miatt tavaly körülbelül 35-36 haláleset történt, amit ha összehasonlítunk egy másik, jelentős addikciót okozó szerrel, az alkohollal, akkor azt látjuk, hogy ma Magyarországon évente 30 ezer ember hal meg az alkoholfogyasztásból eredő megbetegedések miatt, további 20 ezernek pedig a dohányzás miatt kialakult kórkép okozza a halálát. Ha egyik napról a másikra az emberek letennék a sörösüveget és soha többé nem gyújtanának rá, 25 év múlva kiegyenlítődnének a születési és halálozási arányszámok. Ma Magyarországon évente 140 ezer ember hal meg, miközben születik 90 ezer, a kettő között van 50 ezer fős különbség, ami pont összejöhet a dohányzó és alkoholizáló tömegből. Egyelőre tehát sajnos „büszkén” mondhatjuk: fogy a magyar.

A szakember hangsúlyozta: ezzel együtt nem szeretné bagatellizálni a drogfogyasztást, és sokakkal ellentétben a marihuánafogyasztást sem. Hiszen létezik a marihuána indukálta pszichózis, pánikbetegség, függőség, tehát ugyanolyan veszélyes szer, mint bármelyik másik, ilyen szempontból nem lehet különbséget tenni a drogok között. Nincs kemény vagy könnyű drog, hiszen a kettőt nem lehet összehasonlítani, mert nincs mérőszám és mértékegység. Csak drog van.

– A statisztikák jól mutatják, hogy Magyarországon szegénységi droghasználat van, minél alacsonyabb egy háztartásban az egy főre jutó jövedelem, annál nagyobb arányú a szerfogyasztás – fogalmazott dr. Zacher Gábor. – Ezek az emberek a saját pszichoszociális gettójukban és mélyszegénységben élnek, ahonnét gyakorlatilag lehetetlen kitörni, mert ehhez tudományos számítások szerint is 220 évre lenne szükség…Az ilyen helyzet tehát a teljes reménytelenséggel kecsegtet, amivel tisztában vannak az érintettek is. Mi marad nekik? A tudatmódosítás. Az alkohol, keverve nyugtatókkal, altatókkal és a ma legolcsóbban kapható kábítószer, a biofű. A biofűben található szintetikus hatóanyagok sokszor erősebbek a természetes kannabisznál. Ezek gyakorlatilag kiütik a használót, nem ritkán kifejezetten agresszív, kiszámíthatatlan viselkedést okoznak. Hatásukat jól érzékelteti egy szerhasználó internetes kommentje: „Mintha kalapáccsal pofán vágtak volna”. A kimutatások szerint a 8 osztálynál alacsonyabb végzettségűek körében ezek a szintetikus kannabionidok majd’ 75 százalékban vannak jelen, a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők körében pedig nulla százalék az arányuk.

De vajon miért is nyúl valaki ma kábítószerhez? A főorvos szerint részben azért, mert drogozni „trendi” dolog. A divatot pedig a fiatalok alakítják, formálják. Ám, mint az köztudott, a fiatalhoz, a gyerekhez a szülőn át vezet az út.

– Sajnos általában nem a gyerekkel van a probléma, hanem a szülővel, aki a mintát szolgáltatja, és jó esetben megpróbál valamit tenni a nebuló puttonyába – jelentette ki a szakember. – Ha valaki üres puttonnyal lép ki az életbe, akkor nem tud jó döntéseket hozni, mert nem lesz értékrendje, jövőképe és példaképe. Tehát kedves anyukák, apukák, pakoljunk már a gyereknek valamit, hogy később jó döntéseket hozhasson! A másik tényező a kíváncsiság. Annak idején, amikor mi voltunk 16-17 évesek, mi is sok mindent kipróbáltunk, de akkor alapvetően más volt körülöttünk a világ. Ma sokkal erősebb a kortárscsoport hatása, ezért meg kell tanítanunk a gyereknek azt is, kinek a szavára figyeljen, kiére nem. Nem győzöm tehát eléggé hangsúlyozni a szülői nevelés, példamutatás szerepét.

De van itt még valami, ami ugyanolyan függést okoz, mint a kábítószer.

– Száz-százötven év múlva hihetetlen módon elgépiesedik a társadalom, a humán munkaerőt sok minden tudja helyettesíteni, így mi marad az embernek? Csak a virtuális világ és a droghasználat – fogalmazott a főorvos. – Erre utaló jelek sajnos már vannak: a gyerekek többsége szabadidejében internetezik, tévét néz, ahelyett, hogy elmenne focizni, kint lenne a szabad levegőn, vagy esetleg olvasna. A tévénézés alatt pedig nem azt értem, hogy a gyerek alig várja, hogy este elkezdődjön a Híradó, hanem YouTube-ot, influencereket néz és így tovább. Káros, személyiségtorzító hatása van a túlzásba vitt internetezésnek, telefonhasználatnak, az olvasással szemben megöli a fantáziát és a virtuális világban szocializálódik a gyerek. A fiatalok 24 százaléka folyamatosan online van, 43 százaléka naponta 150-szer nézi meg a telefonját. Aki napközben egy órán át nincs fent a hálón, azt „halottnak” nyilvánítják. És senki nem akar „halott” lenni, mert az ciki. Kilencven százalékuk használja a telefonját elalvás előtt, ami befolyásolja az éjszakai nyugalmukat. Ha lájkolnak, jó. Ha nem lájkolnak, miért nem lájkolnak, ha pedig valamelyik megosztáshoz negatív komment érkezik, akkor végképp ugrott a nyugodt pihenés, frusztráltan forgolódnak az ágyban, másnap pedig kialvatlanul nem tudnak teljesíteni az iskolában. A közösségi média tehát ma már a kábítószerekkel megegyező mértékű függőséget okoz. A Facebookot Magyarországon 6 millióan használják, akiknek a 25 százaléka függőként éli az életét, s 4,8 millió embernek már a mobilján is ott van az applikáció. A megkérdezett 30 év alatti fiatalok nulla százaléka nyilatkozott úgy, hogy 24 óránál többet kibírna a telefonja nélkül. A függőségről és egy baromira felgyorsult világról szól mindez, amiből bármikor ki lehet lépni, mégse tesszük. Ebben benne van a rivalizáció, a lájkgyűjtés is, ami ha elmarad, szorongást okoz – ezért egyre több a szorongó gyerek, ahonnét már kis lépés csak a depresszió. Ez nem a legjobb előjel a jövőt illetően.