Ihletet adott a Pálos malom – Küldöttség járt Zalamerenyén

A zalamerenyei malom tulajdonosainak, Szabadics Attilának és Szabadicsné Madaras Katalinnak a lába valóssággal földbe gyökerezett, amikor néhány hónapja Márta István meglátogatta a Pálos malmot. A zeneszerző feleségével a közeli Zalakaroson pihent, s a környék látnivalói között talált rá a malomra, ami elvarázsolta. Kapolcsi lokálpatriótaként, képviselőként és az ottani kulturális és természetvédelmi egylet elnökeként számára is fontos a történelmi örökségek védelme.

– Kapolcson valaha 11 vízimalom volt, melyek működését 1950-ben, az államosításkor megszüntették – mesélte telefonon Márta István. – A falu 360 lakójával 1989-ben megalapítottuk az egyletet, amely talán az első civil szervezetek között volt Veszprém megyében. A tevékenységünk az összefogásra, a toleranciára épült. A hagyományok, értékek őrzésére és megújítására törekedtünk és törekszünk a jövőben is. A legfontosabb cél a helyi emberekkel, önkormányzatokkal, intézményekkel, szervezetekkel, egyházakkal való közös gondolkodás, tervezés és a néha lehetetlen álmok gyakorlati megvalósítása. Ezek közül a „völgyfesztivál” csak egy, hiszen mind az emberi, illetve táji értékek megmutatása, mind a gazdasági élet, például a turizmus fejlesztésének segítése, de különböző karitatív akciók létrehozása is célja volt, és máig is az. A múlt megismerése ugyancsak küldetésünk, néhány éve megjelentettünk egy kötetet Kapolcsi vízimalmok címmel, amelyben az összes malom és az itt folyó Eger patak történetét felelevenítettük.

A Falumalom történetét is felkutatták. A malomajtó szemöldökfájának belső oldalán olvasható: „Építője N. Péter malombíró 1825-ből.” Több molnár dolgozott benne, majd az 1883-ban született Szaller Imre tulajdonába került. Kitanulta a szakmát, addig a szülei kezelték az épületet. Miután megnősült, már a feleségével együtt felújították, korszerűsítették a malmot. A következő években jelentősen esett a búza ára, a családnak adósságai lettek, a tulajdonos 1945-ben meghalt, néhány évvel később a neje leállíttatta a kerekeket. A malom nem őrölt, így az államosítást is elkerülte. A 2000-es években megszépült. Mára az egyik legértékesebb magyarországi műemlék vízimalom múzeum, mert a búzaőrlésen túl bármilyen más termény őrlését és feldolgozását is bemutatja a 100 éves gépeivel, valamint gabonafeldolgozó műszaki berendezéseivel.

Márta István hozzátette: felújítottak két ingatlant, így jött létre két helytörténeti múzeum is. Az idén viszont Európai Uniós forrásból, öt település összefogásával, 21 millió forintból valósulhat meg a Malmok Útja turisztikai pályázat keretében a település közepén álló Falumalom rekonstrukciója. Ebből a pénzből felújítják a malomkereket és gépészetét, kemencét építenek, illetve interaktív játszótér készül az úgynevezett Malomszigeten.

– A kapolcsi malom beruházását épp az a Tamás Péter vállalkozó végzi, aki négy évvel ezelőtt a zalamerenyei malmot is rendbe hozta – folytatta a szakember. – Ezért egy gyorsan szerveződött kapolcsi „küldöttség” tagjaival, Márvány Péter polgármesterrel, Kocsis Csaba alpolgármesterrel és Sári János képviselővel együtt felkerekedtünk, hogy némi ihletet merítsünk a Pálos malomból, s a 19. századi technika működéséből. Ahhoz hasonlóan a miénk is látványmalom lesz, oktatási és bemutató céllal, vagyis a malomban őrölt lisztből készítenénk kenyeret a gyerekeknek. A Szabadics család programjából is tanultunk, hiszen ők a búza csírázásától az őrlés folyamatáig mindent bemutatnak, ami nagyon sokat jelenthet a mai gyerekeknek. Úgy éreztük, hogy a tanul­mány­út hasznos volt, így a május végére elkészülő malmunkhoz kellő inspirációt gyűjtöttünk.

A Zalamerenye és Zalakaros találkozásánál álló vízimalom 2015 augusztusában született újjá. Első említése még az 1400-as évekből származik, az Örményesi Pálos Kolostor birtokában állt. A Pálos rend feloszlatása után pedig a Veszprémi érsek tulajdona, majd 1888-tól magántulajdon. Utolsó ismert tulajdonosa Zsohár Gyula volt, a malom 1960-ig őrölt, majd lassan az enyészeté lett. A felújítás során az 1903. évi állapotában állították helyre. Főbb elemei: két felülcsapott vízikerék, hengerszék és malomkőjárat. A malom működőképes, jellegzetes ritmusban végzi a liszt előállítását. A falakon kapcsolódó használati tárgyak és dokumentumok tekinthetők meg.

Szabadics Attila még mindig alig hiszi el, hogy Márta István rátalált a Pálos malomra, s hogy követendő mintaként szolgálhat egy másik épület felújításához.

– A küldöttség tagjai sok kérdést tettek fel a működéssel kapcsolatban, a kulturális attrakcióinkra is kíváncsiak voltak, s mi örömmel válaszoltunk – mondta a tulajdonos. – Kapolcs a vízimalmok és a kultúra bölcsője, olyan atmoszférával, amely kivételes. A jó kapcsolatunk a jövőben is megmarad, szeretnék több területen is együttműködni.