Konferenciát rendeztek a köznevelés kihívásairól Egerszegen

Az Oktatási Hivatal (OH) egerszegi központja szervezésében zajlott ülésen neves szakemberek előadását hallgathatták meg a résztvevők, és sikeres zalai iskolai gyakorlattal ismerkedhettek meg. A résztvevőket Vigh László országgyűlési képviselő köszöntötte a hangversenyteremben. Hangsúlyozta, az oktatási intézményekben magas színvonalú munka zajlik, külön kiemelte az óvodai szakembereket. A szervezők nevében Tóth Ferenc, az OH egerszegi központjának vezetője a tanácskozás témaválasztásának (érzelmi nevelés) időszerűségét emelte ki.

A köznevelés 21. századi kihívásairól és az érzelmi nevelésről szóló szakmai tanácskozáson dr. Kádár Annamária pszichológus, a marosvásárhelyi egyetem adjunktusa, tréner beszélt arról, hogy mi a szerepe az óvodának és az iskolának az érzelmi intelligencia fejlesztésében.

A pszichológus a Me­yer–Sul­loway négyfaktorú modelljén keresztül vezette végig hallgatóságát, s mutatta be a saját érzelmek felismerésének, mások érzelmei megértésének, szabályozásának és a kognitív folyamatokba való integrálásának folyamatát. Érzésekkel nem vitatkozunk, idézte az ismert alapszabályt, hangsúlyozva, a gyerekeknek joguk van az érzéseikhez, és fontos, meg tudják nevezni. A felnőttek empátiája segít abban, hogy a gyerekek helyzetébe beleélve magukat adhassanak fogódzókat a konfliktushelyzetekben.

Figyelmeztetett, 6-7 éves korig nem létezik az érzelmek szabályozásának képessége, sem az impulzivitáskontroll, sem a frusztrációtolerancia. A szakember arra is kitért, hogy döntéseink minden esetben érzelmiek is, ezért érdemes megvárni az érzelmi hullámzás lecsengését fontos döntés meghozatala előtt. A legfontosabb üzenet az, hogy a meséken keresztül kapják meg a gyerekek a megküzdési képesség fejlődését, ezek közül a saját életmesére, a saját családi történetekre mint szimbolikus hamuban sült pogácsára, útravalóra hívta fel a figyelmet. Kísérletek bizonyították, a saját családja történetét ismerők rezilienciája (alkalmazkodóképessége) és önbecsülése nagyobb.Rambala Éva nemzetközi tréner az erőszakmentes kommunikáció (EMK) Marshall Rosenberg által kidolgozott modelljét ismertette, melynek alapja a szükségletek, érzések felismerése, megnevezése. Az EMK iskolára adaptált gyakorlatát Garamvölgyi György, a baki Göcsej Kapuja Általános Iskola igazgatója és Béresné Simon Eszter tanárnő mutatta be. Ők a módszert már tíz éve alkalmazzák, s noha az iskolai konfliktus nem lesz kevesebb, de megoldásuk a felismerő technikával gyorsabb. A baki modell igazolja, hogy a tanár nem ítélkező, fegyelmező, hanem megfigyelő, „rév­kalauz” magatartása sokkal jobban megfelel a 21. századi kihívásoknak.

A köznevelési konferencia második felében dr. Gyarmathy Éva klinikai és ne­ve­lés­lé­lektani szakpszichológus, valamint Fábry Zoltán klinikai szakpszichológus beszélt a gyermeki erősségek fejlesztéséről és a pedagógusok érzelemszabályozásának támogató gyakorlatáról.