ultrahangvezérelt regionális érzéstelenítés

2019.03.27. 11:30

Kiváltható a műtéti altatás? Dr. Nyéki Dömötörtől, a Szent Rafael Kórház szakorvosától megtudjuk

Sokan félnek a műtéti altatástól, ám a tudomány ma már számos beavatkozás esetében alternatívát kínál.

Magyar Hajnalka

Dr. Nyéki Dömötör ultrahangvezérelt kulcscsont alatti idegblokádot alkalmaz kézműtéthez. A képernyőn követhető a tű útja

Fotó: Katona Tibor

Mégpedig az ultrahangvezérelt regionális érzéstelenítés formájában. A módszerbe dr. Nyéki Dömötör, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház intenzív terápiás és aneszteziológiai osztályának szakorvosa avat be bennünket.

Kettős feladat

Mint elmondja, az osztály orvosai kettős feladatot látnak el. Egyrészt az intenzív osztályon a súlyos állapotú, életveszélyben lévő betegeket gyógyítják, másrészt a műtőben biztosítják a sebészeti beavatkozásokhoz az érzéstelenítés különböző formáit. Ezek egyik típusa az általános anesztézia (vagy ahogy a köztudatban él mélyaltatás), amikor vénásan, illetve belégzéssel juttatják a szervezetbe az altatószereket, jelentős tudatvesztést, emlékezetkiesést, fájdalommentességet és mozdulatlanságot érve el.

– Bár az altatás manapság már biztonságosnak tekinthető, mint minden beavatkozásnak, ennek is lehetnek szövődményei, komplikációi – jegyzi meg dr. Nyéki Dömötör, majd rátér az alternatív módszer ismertetésére. – A másik nagy csoport a regionális érzéstelenítés. Ez azt jelenti, hogy a gerincközeli vagy az onnan induló idegfonatokat gátoljuk, így nem az egész testet altatjuk el, csak a műtét által érintett területen blokkoljuk a fájdalomérzetet. Korábban az idegek felkeresése anatómiai tájékozódási pontok alapján történt, illetve elektromos ingerléssel az izmok rángásából következtettünk arra, hogy jó helyre juttattuk-e be az érzéstelenítő gyógyszert. A szúrás gyakorlatilag vakon történt, az orvos nem ismerhette pontosan a tű végének helyzetét. Ennek folytán viszonylag magas volt a mechanikai szövődmények kockázata, az erek sérülésének, légmell kialakulásának vagy éppen az ideg károsodásának a veszélye, amit a túl közel kerülő tű okozhatott. Néhány éve azonban már lehetőség van arra, hogy ultrahangkészülékkel nyomon kövessük a szúrást, így sokkal pontosabban és biztonságosabban juttathatjuk be az érzéstelenítőszert.

Dr. Nyéki Dömötör ultrahangvezérelt kulcscsont alatti idegblokádot alkalmaz kézműtéthez. A képernyőn követhető a tű útja Fotó: Katona Tibor

Világviszonylatban 5-10 éve terjedtek el azok a kis méretű, hordozható, jó képminőséget adó, ám elérhető árú UH-készülékek, amelyekkel biztosítható ezen beavatkozások vizuális kontrollja. Számos tanulmány igazolta, hogy valós idejű ultrahangvezérléssel sokkal kevesebb a szövődmény, biztosabb a siker. Hiszen a képalkotó eljárásnak köszönhetően láthatóvá válnak az anatómiai részletek, az izmok, inak, idegek, erek hálózata és maga a közöttük haladó tű, valamint a beadott érzéstelenítő terjedése is jól ábrázolódik. Az altatóorvos a régi technikákhoz képest sokkal gyorsabban tud szúrni, rövidebb idő alatt alakul ki, illetve hosszabb ideig tart a hatás, kevesebb a gyógyszerigény, és nem kell a beteg számára kellemetlen végtagrángást sem kiváltani. Egyéb előnye az altatással szemben, hogy kivédi a műtéti stresszt, nagy rizikójú beteg esetén is alkalmazható, továbbá biztosítja a műtét utáni fájdalommentességet is. Így a beteg hamarabb talpra áll, lerövidülhet a kórházi tartózkodás ideje. Ráadásul rendkívül költséghatékony.

Már négy éve alkalmazzák

– Kórházunkban négy éve alkalmazzuk az UH-vezérelt regionális érzéstelenítés módszerét – folytatja dr. Nyéki Dömötör. – Leggyakrabban ba­leseti sebészeti műtéteknél, a felső és alsó végtag sérülései, törései ellátásában, protézisbeültetésnél. A hasfalon, mellkason, nyakon végzett sebészeti beavatkozásokhoz szintén kiválóan használható. Két éve adtuk hírül, hogy daganat miatti emlőeltávolításoknál is sikerrel alkalmazzuk a módszert az altatás kiegészítéseként, a műtét utáni fájdalom csillapítására. A mellkasfal különböző rétegei közé érzéstelenítőt fecskendezve teljes érzéstelenséget idézünk elő az operált területen. A beteg fájdalommentesen ébred, s ez az állapot napokig fennáll. Nincs szüksége kábító fájdalomcsillapítóra, könnyedén veszi a gyógytornát. Két olyan esetről is beszámolhatok, amikor az altatás magas rizikója miatt kizárólag UH-vezérelt ideg­blokád mellett zajlott az emlő-, illetve hónaljműtét, miközben beszélgetni tudtunk a beteggel. Tapasztalatainkból hamarosan közös publikáció születik a sebészeti osztállyal.

A jövőben tervezik, hogy e módszereket szélesebb körben teszik hozzáférhetővé a betegek számára. Ennek előfeltétele egy ultrahanggép beszerzése, kizárólagos aneszteziológiai célokra. A kórházvezetés pártolja törekvéseiket, ígéretet kaptak egy további készülék vásárlására. Céljaik támogatására létrehozták „Az altatás biztonságáért” Alapítványt is.

Tudakoljuk: ha ennyi előnnyel jár a módszer, miért nem váltja ki nagyobb arányban a mélyaltatást?

– Összességében elmondható, hogy bizonyos műtéteknél az UH-vezérelt idegblokádok előnyösen egészítik ki az altatást, sőt, alternatívát kínálnak az általános anesztéziával szemben – reagál a szakorvos. – Ám új technikáról van szó, 5-6 éve még csak a nagy amerikai és német oktatókórházak online videói alapján tanulmányozhattuk. Később a külföldről hazatért aneszteziológus kollégák oktatták workshopokon, konferenciákon, a gyakorlati alkalmazás tehát mindössze néhány éves múltra tekint vissza. Hazánkban országszerte terjed a módszer, örömömre szolgál, hogy a mi kórházunk az elsők között vezette be.

Pályakép

Dr. Nyéki Dömötör Zalaszentgróton született, a megyeszékhelyi Kölcsey-gimnáziumban érettségizett, a SOTE-n szerzett diplomát. Pályaválasztása nem a véletlen műve, édesanyja gyermekorvos, édesapja háziorvos Zalaszentgróton. Tanulmányai során tett némi kitérőt Egyiptom és Németország irányába. Sebészeti gyakorlatának egy részét a kairói egyetemen töltötte, ahol különleges impulzusok érték. Megtapasztalhatta, miként dolgoznak az ottani sebészek jobbára a régi, fizikális diagnosztikára hagyatkozva, s bepillanthatott a trópusi betegségek gyógyításába is. Kezdetben kardiológus, vagy szívsebész szeretett volna lenni, így a budapesti Városmajori Szív- és Ércentrumban végzett tudományos munkát, illetve több mint fél évet töltött a Fekete-erdei Freiburg szívsebészeti klinikáján. Időközben azonban beleszeretett az aneszteziológiába, ami meghatározta számára a folytatást.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában