2019.03.25. 18:00
Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe a Medes-hegyen
Az őshonos gyümölcsfajták megmentőjének, Kovács Gyulának a pórszombati, Medes-hegyi kertjébe gyűltek össze szerte Kárpát-medencéből mindazok, akiknek fontos a természet ébredése, amelyet Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepéhez kötnek.
Fotó: Győrffy István
Erről beszélt a gyümölcsoltó nap megnyitásán Pál Zoltán csesztregi plébános, aki elmondta, hogy a katolikus hívő emberek ezen a napon emlékeznek az angyali üdvözletre, arra, amikor Gábriel arkangyal megvitte Szűz Máriának a megtestesülés örömhírét. Országszerte szokás, hogy Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén kell oltani, szemezni a fákat, ezt mutatták be a Medes-hegyen is.
- Legszebb magyar szavunk a gyümölcs, amely a tevékenységeink eredménye. A szerelemé a gyermek, amely tovább viszi életünket, a természet hozadéka pedig a gyümölcs, amely a táplálékunk – mondja Kovács Gyula Közép-Európa legjelentősebb őshonos gyümölcs génbankjának létrehozója, a Tündérkert mozgalom életre keltője.
Ennél jóval többről volt azonban szó most Medes-hegyen, hiszen a csepergő eső ellenére megjelent több száz résztvevő nem csak az oltásról hallhatott, hanem az ősi gyümölcsfajták megőrzésének, átmentésének fontosságáról, továbbá szokásaink hagyományaink átörökítéséről is. A szlovákiai Zsigárdról egy autóbusznyi diák elhozta azokat a kis oltványokat, amelyeket nekik sikerült életre kelteni.
A lovászi Kárpáti János Kovács József egykori göcseji jegyző írásaiból olvasott fel ízes életképeket a régmúlt zalaiak humoros pillanatiból. Ambrus Lajos József Attila-díjas vasi író, aki borászattal, valamint a Tündérkert mozgalom tagjaként a Kárpát-medencei őshonos fafajták megmentésével is foglalkozik, egykori, méltánytalanul elfelejtett kertészek írott munkáira emlékezett. Ifjabb Béres József, a béres termékek gyártásának örököse azon túl, hogy elmondta szőlészetük van, s már elvetette a zöldséget, a sárgarépát és a Keszthelyről beszerzett krumplit, a szép magyar ének fontosságról is szólt, melynek terjesztése érdekében könyvei jelentek meg. Ifjabb Horváth Károly zalai népzenetanár, népzenész szintén a zalai népdalkincs összegyűjtésének eddigi eredményeiről szólt, megemlítve, édesapja e téren szerzett felejthetetlen érdemeit. Kalló Imre egri borász az átmentett értékek fenntartásáért emelt szót. A cifra szűrben pompázó, hortobágyi Rózsa Péter ízes hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy az itt lévők alkotják azt a kört, melynek tagja tudják, hogy a nap nem azért kel föl mert valaki lefizette, hanem, mert ez a természet rendje, s ebbe beletartozik, a föld és a rajta élő növényzet, megművelése, a vizeink megőrzése, s az állataink gondozása is…
Nógrádi László volt miniszter kedves szavai után, V. Németh Zsolt az agrártárca miniszteri biztosa szólt arról, hogy a kormányzat számára fontos a zártkerti termőhelyek megőrzése, s tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az idén a kormányzat ezt mintegy két milliárd forinttal támogatja. A beszédeket követően Kovács Gyula fia, Attila mutatta be az oltás szakszerű fogásait. Vadalmába, vadkörtébe, vadcseresznyébe oltottak őshonos fákról származó oltványokat, almákat, körtéket, cseresznyéket…