Többféle alvásterápiás módszert kínál a megyei kórház

A veronai buszbaleset esete is intő jel

Két éve, a 17 halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset kapcsán is felmerült, hogy a sofőrt korábban alvászavarral kezelték, bár az összefüggés még nem nyert bizonyítást. Mint a napokban több sajtótermék hírül adta, egy magyar orvost is kihallgattak ez ügyben. A vizsgálódás a szakemberek dolga, ám a balesettől függetlenül érdeklődésre tarthat számot, mennyire rutinszerű manapság az alvászavarok vizsgálata a vezetői alkalmasság megállapításában.

Jogszabály írja elő az alvásra irányuló kivizsgálást

– Hazánkban 2015. április 1-jén lépett életbe a jogszabály, amely a háziorvosok számára előírja, hogy a jogosítványhoz szükséges alkalmasság elbírálásakor az alvási apnoe irányába is vizsgálódjanak – kezdi dr. Szabó József mentális egészségfejlesztő terapeuta, aki a Zala Megyei Szent Rafael Kórház pszichiátriai osztályán dolgozik.

– Fontos tudni, hogy minden alvás­zavar emeli a közúti balesetek kockázatát, hiszen a kialvatlanság fáradékonysággal és koncentrációs nehézséggel jár. Különösen veszélyes az éjszakai légzéskimaradásokkal járó alvási apnoe, ami megnöveli az időskori demencia, a hirtelen szívhalál, illetve az agyi katasztrófa valószínűségét. Az ebben szenvedő betegnél a légutak elzáródása miatt alvás közben légzéskimaradás, s így oxigénhiányos állapot alakul ki. Az agy erre ébresztő vészjelzést küld, ami újraindítja a légzést. A páciens nem emlékszik ezekre a mikroébredésekre, a környezete azonban annál inkább, hiszen gyakran járnak erőteljes horkantással. A töredezett alvás miatt a beteg hiába „pihen” 8 órát, mégis kimerülten ébred, mivel kevés időt töltött mély alvásban. Az érintett az állandó kialvatlanság miatt nagyobb valószínűséggel alhat el a volánnál, különösen a monoton vezetéssel járó autópályán, továbbá infark­tus vagy agyvérzés is érheti útközben. Éppen ezért született meg nálunk is az említett jogszabály az Európai Unió, továbbá a WHO gyakorlatát és ajánlásait szem előtt tartva. A rendszer hatékonyságát azonban csökkenti, hogy a háziorvosok lényegében csak a betegek önbevallására alapozhatnak, ugyanis a korrekt képet adó hordozható alvásvizsgáló készülékek nem igazán állnak rendelkezésre.

Alapos vizsgálat csak alváslaborban végezhető, ami tavaly ősz óta már a Zala Megyei Szent Rafael Kórház neurológiai osztályán is elérhető. Ezt megelőzően Pécsre, Törökbálintra, vagy Szombathelyre kellett utazniuk a betegeknek. A zalai alváslaborban immár rutinszerűen zajlanak poliszomnográfiás vizsgálatok, s evvel párhuzamosan beindult a szomnológiai szakrendelés is, ahol havonta egy alkalommal rendel dr. Vida Zsuzsanna neurológus, szomnológus, a tavaly márciusban alakult Magyar Alvás Szövetség elnöke. Azért elegendő a havi egy alkalom, mert a vizsgálatokat szakdolgozók végzik, az eredmények pedig távolból is kiértékelhetők. S hogy mi zajlik az alváslaborban? A beutalt pácienseket a vizsgálat estéjén hangszigetelt szoba várja, kényelmes ággyal. Az éjszaka folyamán EKG és EEG készül, figyelemmel kísérik az oxigénszaturációt, a levegő ki- és beáramlását, a mellkas emelkedését, süllyedését, a végtagok mozgását egyaránt. Az eredményt egy rendkívül bonyolult grafikon összegzi, amiből megállapítható, hogy az illető milyen alvásbetegséggel küzd.

Bővül a komplex alvásterápia

– Kórházunkban hamarosan újabb elemmel bővül a komplex alvásterápia, ugyanis a tervek szerint még 2019. első félévében beindul az inszomnia (elalvási és átalvási nehézség) szakrendelés a Mentálhigiénés Központban – folytatja dr. Szabó József. – Az inszomnia a leggyakoribb alvászavar, amelynek hátterében legtöbbször nem áll súlyos testi vagy lelki betegség. Ezeket az eseteket olyan egyszerű alvásjavító módszerekkel tudjuk kezelni, mint fényterápia, relaxáció, stresszcsökkentő meditáció, alváshigiénés tanácsadás. Sőt, egy újdonsággal is előrukkolunk majd, most találtunk rá a nemzetközi szakirodalomban egy olyan terápiára, ami a visszatérő rémálmok kezelésére alkalmas. Magyarországon máshol még nem alkalmazták a különböző pszichoterápiás módszerek ötvözéséből kialakított metódust.

Mindezen túl a nemrég kialakított Egészségfejlesztési Iroda (EFI) is terepet kínál az alvásjavító programok népszerűsítéséhez. Dr. Szabó József és csapata az elmúlt időszakban már 15 alkalommal tartott ismeretterjesztő előadást, elsősorban betegszervezetek felkérésére. De jártak már több nyugdíjasklubban is, s az előadáshoz egyszerűsített szűrés társult.

– A programnak megszületett a gyerekekre adaptált változata, így már alváshigiénés iskolai tanórákat is tartottunk. A mi ellátásaink ugyan felnőtteknek szólnak, de a gyerekeknek szintén tudniuk kell, hogy mire van szükségük a jó alvásuk megőrzéséhez. Mennyit ülhetnek a számítógép előtt, mennyi időt töltsenek szabad levegőn és természetes fényben, mennyit mozogjanak. Szó esik arról is, hogy triptofán tartalmának köszönhetően többféle élelmiszer szintén segíti az éjszakai nyugodalmat. Ilyen például a tej, az avokádó, a datolya, a tojás, a pulykahús, a tengeri hal és a zab. Utóbbi igazolására meg szoktam jegyezni, hogy lám, a lovak állva is tudnak aludni… – tréfálkozik a szakember, aki a Szegedi Tudományegyetemen ugyancsak vezet alvásterápiás kurzust ápolók és gyógytornászok részére.

Hírt kapunk arról is, hogy az alvás márciusban esedékes világnapjához időzítve jelenik meg az Alváskönyv című kiadvány, amely tankönyvként szolgál majd a hamarosan induló alvásterapeuta-képzéshez, ám laikusok ugyancsak haszonnal forgathatják. A Magyar Alvás Szövetség által kiadott kötetben dr. Szabó József is jegyez egy fejezetet.