Római kori település nyomaira bukkantak Zalatárnok határában

Fazekasok élhettek itt

A feltárást a zalaegerszegi Göcseji Múzeum szakemberei végezték Simmer Lívia régész-muzeológus, régészeti osztályvezető irányításával. A terepmunkálatokat az elmúlt hét végén fejezték be.

– A település határában épül egy záportározó, intézményünk ennek a földmunkáin végzett kötelező régészeti megfigyelést – mondta lapunknak az ásatás vezetője. – Ennek során a tározó gátjának anyagnyerő helyén bukkantunk rá a római kori lelőhelyre. Megtaláltuk többek között két edényégető kemence nyomait, hulladékgödröket, valamint fából készült épületek cölöp­helyeit, amiből arra következtethetünk, hogy egy római kori, pontosabban I–II. században létezett fazekas­települést fedeztünk fel.

A régészeket is meglepte a lelet, hiszen eddig semmi sem utalt arra, hogy Zalatárnok határában is létezett volna ön­álló római kori település. Annak nagysága és valószínűsíthető lakosságszáma azonban továbbra sem ismert, hiszen a feltárás mind időben, mind kiterjedését tekintve korlátozott volt, csupán a tározó munkálatainak helyszínét érintette, s mindössze két hétig tartott.

– Ennek ellenére a két edény­égető kemence mellett szá­mos kerámiatöredéket is találtunk, ami szintén azt támasztja alá, hogy az egykor itt élők közül volt, aki fazekassággal foglalkozott – folytatta Simmer Lívia. – A kerámiák egy részét túlégették, de akadnak köztük jobb minőségűek is. Ezekből a töredékekből akár teljes kerámiaedények is rekonstruálhatók lesznek.

Az ásatásvezető azt is elmondta, hogy az edénytöredékek mellett orsógombok, fenőkövek, illetve néhány fémeszköz került még elő, utóbbiak többsége szintén töredékes állapotban, de egy sértetlen vaskést is rejtett a föld.

– Korábban nem tudtunk arról, hogy Zalatárnok határában is létezett volna önálló római kori település – hangsúlyozta Simmer Lívia. – Ha így nézzük, akkor ez szenzációs lelet, még annak tudatában is, hogy az egykori település nagyságáról és szerepéről egyelőre nincsenek pontos adataink. Ahhoz, hogy az ismereteinket bővítsük, további ásatásokra lenne szükség. Egyelőre azt tudjuk, hogy a leletek két kisebb patak találkozási pontjánál kerültek elő, ami ideális helyszín volt egy település létrejöttéhez. Ahol a kemencék álltak, az vélhetően a település széle volt, maga a falu pedig az egyik patak mentén húzódó dombon helyezkedett el.

Tárlatot nyitnának a településen

A régészek a lelőhely dokumentálása és a leletmentés után az elmúlt hét végén levonultak a területről. Jelenleg azt tervezik, hogy a leletek tisztítása és restaurálása után a községben egy római kori tárlatot rendeznek be, akár állandó kiállítóhely jelleggel. Erre leghamarabb jövőre kerülhet sor.

Egy kiállítóhely létesítésében a község önkormányzata is partner lenne. Gombos Csaba polgármester lapunknak elmondta: őket is meglepte a hír, hiszen eddig úgy tudták, Zala­tárnok eredete az 1300-as évekre vezethető vissza.

– Azt már korábban is terveztük, hogy a Deák család által ránk hagyott örökségre alapozva megpróbáljuk fellendíteni a település idegenforgalmát – magyarázta Gombos Csaba. – Ezért fel is vázoltunk egy tervet, amely többek között a templom alépítményének, az ottani kriptáknak a feltárását és látogathatóvá tételét, az egykor a Deák család tulajdonában álló épületek felújítását, valamint egy helytörténeti gyűjtemény létesítését is magában foglalná. Ezeken a terveken lendíthetnek egy jelentőset a most előkerült római kori leletek, hiszen akár azok bemutatásával, akár egy római kori lelőhely létesítésével is ki tudnánk egészíteni a turisztikai-idegenforgalmi terveinket. Ezért a magunk részéről mindenképpen szorgalmazzuk a kutatások és feltárások folytatását – hangsúlyozta a polgármester.