Műalkotásként él tovább a tizenkét méter hosszú csomós nyárfa Nagypáliban

A község polgármesterének ötlete nyomán mentették meg azt a 110 évesnek tartott, 12 méter hosszú csomós nyárfát (népi nevén csomoros nyárfát), amelyen a múlt héten dolgozott több fafaragó vendég. Közülük szerdán este négyükkel találkoztunk. Kiss János Budapestről, Szalai Norbert Nagyatádról, Baksics Tibor a tolnai Györéről, míg Nagy János Gyékényesről érkezett Nagypáli invitálására. Konkrét feladatra kérték fel őket a településen.

– Ezt a fát akár el is tüzelhettük volna például, vagy nagyobb fűrésszel összedarabolhattuk volna, de mivel úgy érezzük, Nagypáli történetéhez, múltjához tartozik, elhatároztuk, hogy továbbéltetjük. – mondta Köcse Tibor polgármester, amikor az alkotók bemutatták, meddig jutottak a munkában. – A környezetét veszélyeztette a koronájában elszáradt nagy ágaival, de találtunk megoldást. A múltat nemcsak a jelenbe, hanem a jövőbe is szeretnénk átvinni. A fafaragókat ezért arra kértük, hogy a magyar történelem jeles eseményeiből válasszanak néhány jelenetet, s azt véssék a hosszú törzsre.

Egyszersmind közösségi jelentőségűvé avatták a fafaragó tábort, hiszen bárki jöhetett, figyelhette a munkálatokat, s az ország különböző pontjairól érkezett mesterek belekapcsolódhattak Nagypáli életébe. Szerdán több mint harmincan kísérték figyelemmel a vésők nyomán előbukkanó képek készültét.

– A környéken élő volt asztalosunk, Bene László is átjött Hegyhátszentpéterről, aki néhány éve Erdélyben járt, s megtetszett neki a fafaragás, azóta több munkája díszíti a település köztereit. Ma már ő sem ablakokat újít fel, hanem megmutathatja, milyen művészi hajlam lakozik benne – tette hozzá a polgármester.

– A nyárfa nedvességtartalma ideális lehet fafaragásra, ám kivágva hamar száradó fa, kemény és szeszélyesen pattanó, ezért alaposan át kell gondolnunk, milyen eszközökkel dolgozunk – mondta érdeklődésünkre Kiss János, aki társaival mint összeszokott „brigáddal” ezen a nyáron már megfordult Szovátán is, medvéket, szent család jeleneteket faragva. Felvidéken és a Muravidéken is jártak, valamint a közeli Nagykapornakon, ahol szabadtéri stációkat faragtak.

– A szlovén térségben nagyon szeretik a mesefigurákat, ott a magyar népmesék alakjai adták számunkra az ihletet.

A nagypáli nyárfán ottjártunkkor a csodaszarvas-legenda egyik pillanata bontakozott ki, amit a vérszerződés jelképe követett, a továbbiakban az Aranybullára, a tatárjárásra, Mátyás korára utaló jelenetek következnek. Idén biztosan nem lesz még kész, de nem is ez a cél, hiszen, lévén az Ökocentrum melletti szabadtér a végleges helye a betontámasztékokon méltóságosan fekvő fának, az arra járók a folyamatos alkotás részesei lehetnek.

– A fának van másik oldala is, jövőre azon folytatható a magyar történelem eseménysora – mondta Köcse Tibor. – Az időjárás viszontagságaitól természetesen megvédjük közben, tetőt kap. További ötleteken is törjük a fejünket, mert van egy ígéretes fenyőfánk is, de az egyelőre titok, hogy mit tervezünk. Úgy reméljük, hogy Nagypáli fejlődésének egyediségét mindkét fa kiemeli majd – vetítette előre a polgármester.

A fafaragók jelezték, jövő nyáron ismét itt találjuk őket.