Szepetnek rendezettségével, parkjaival széleskörű szolgáltatásaival fogadja látogatóit

– Láthatók itt azoknak az okleveleknek a másolatai, amelyek a legfontosabbak Szepetnek történelmében. A falu királyi, templomos egyházi birtok volt, jelentős körzeti tized beszedő helyként létezett. A Veszprémi Érseki Levéltár őrzi annak az iratnak az eredetijét, amelyben Theobold püspöki pápai követ (1184-1188) írt erről, mi ennek a másolatát tudjuk megmutatni – mondja Ibolya.

Fontos fejlődési eredmény, 1435-ben Szepetnek mezőváros lett, majd a település gyarapodásnak a török támadások vetettek véget, s mire a törököt kiverték a környékről, a falu már puszta volt. Szepetnek élete szerencsés fordulatot vett, a török elleni harcban résztvevő magyar, horvát végvári katonák az itteni letelepedésükért jelentős kiváltságokat kaptak, a vitrinben láthatjuk az erről szóló, 1695-ben fogalmazott pátenst.

-A falu életére máig ható intézkedés volt gróf Batthyány Lajosé, aki 1757-ben német telepeseket hozott Németújvárról és környékéről. Később, 1856-ban újabb evangélikus németek érkeztek ezúttal Lotzmannsburg környékéről. Megtaláltunk egy szerződést, ami a betelepülőkkel köttetett – mutatja Sóstainé Márfi Ibolya az irat másolatát. A régi holmik közül külön helyezték el a viszonylag hasonló horvát és magyar szobaberendezési tárgyakat. A német szobabelső viszont már más volt, őriznek egy kis női kabátkát, amit több mint kétszázötven évvel ezelőtt még a betelepülők hoztak magukkal, s juh és tyúkbéllel varrtak össze. Közben megérkezik a kiállító térbe Fischl Ottília egy szintén régi kis kabátkával, mert hamarosan iskolás látogató csoport érkezik, s nekik mutatja meg a családi örökséget. A kis kabát a falu szempontjából is fontos ruhadarab, hiszen Szepetnek Király Kórusának ez alapján készítették el az egyik fellépő ruháját.

-Nálunk együtt él és tesz a falu javára a német, a horvát, a roma és a magyar lakosság. A községben 8 civil szervezet tevékenykedik. Nagyban nekik is köszönhető, hogy az ide látogatók rendezett, gondozott, virágos közterületeket, parkokat láthatnak – invitál a helytörténeti kiállítás megtekintését követően Vlasicsné Fischl Timea polgármester a falu központi terére. A tágas, csupa virág, s szökőkúttal ékesített park körül új épületek magasodnak. Köztük az Integrált Közösségi és Szolgáltató Téré, amelybe érdemes betérni, hiszen állandó lépcsőházi kiállítással és tematikus belső kiállítással várják az érdeklődőket. Érdemes egy pillantást vetni a külső falra is, ahol korabeli fényképek alapján állították helyre az épület erkélyét, ami az 56-os emlékművük szimbólumává vált.

Felfigyelek egy fa telefonoszlopra, s az alacsonyan lévő porcelán szigetelőkön sorakozó nevekre. Ez a szepetneki „drótosok” emlékoszlopa. Ők voltak azok a szepetnekiek, akik az ezernyolcszázas évek végétől építették az országban a légvezetékes távírda hálózatot. Munkájukkal eljutottak Fiumétól Erdélyig, megbízható, jó munkások voltak, akik mindig teljesítették, amit elvállaltak.

A korszerű, tetszetős szepetneki honlapon a polgármesteri köszöntő egyik mondata így szól: „Olyan település, melynek lakóit a városhoz közel nem igazán vonzza a város.”

- Közel ezerhatszázan élünk most Szepetneken. A faluban három nemzetiség él együtt a magyarokkal: a roma, a horvát és a német. Mindhárom őrzi, ápolja hagyományait. Iskolánkban – Zala megyében egyedül itt – német nemzetiségi oktatás zajlik, horvát nyelv tanulására szakkör formájában van lehetőség. Műemlékeink, szobraink jelzik a faluban megállóknak, hogy az itt élők számára fontos környezetük szépsége, természeti és épített értékeinek óvása. Fontos mindannyiunknak, hogy Szepetnek otthonos legyen és ezért évek óta nagyon sokan tettek már. Amikor Sormás felől érkezünk messziről köszöntenek bennünket a templomaink. A katolikus és az evangélikus hívők is saját templomukban gyakorolhatják vallásukat. Azért dolgozunk, hogy Szepetneken érdemes legyen családot alapítani, gyerekeket nevelni, terveket szőni – vallja Timea, majd a Kolping Idősek Ápoló Gondozó Otthona mellett álló Tündérlakhoz invitál.

Egy méretes hársfát kellett visszavágniuk, s hogy a törzsét hasznosítsák, mesés tündérlakot faragtak a fába, postaládával, hogy a gyerekek megírhassák kívánságaikat a jótékony tündérnek. Az idősek otthonában ötvenen laknak, ők a megye minden részéből érkeztek, az őket látogató családtagok is jelentős vendégforgalmat hoznak a falunak. A tündérnek az egyik nagyszülőket látogató kis unoka is írt levelet, remélve, hogy legközelebb a tündérrel is találkozhat... A valóságban a szepetnekiek maguk a jó tündérek! Lássuk csak:

-A tér másik oldalán egy kerítésfalra Születésfát festettünk, amelyre az újszülöttek falevele kerül a gyermek nevével, s mellé kelengyét is kapnak százezer forinttal. A letelepedő ifjú családoknak pedig háromszázezer forint támogatás adunk. A legkisebbek a Tündérkert játszótéren, a nagyobbak pedig a gördeszka-pályán tölthetik el szabadidejüket – említi a polgármester, s hozzáteszi, hogy a falu a kerékpáros turisták egyik kedvelt pihenőhelye, akik a Széchenyi tér lombos fái alatt az artézi kút vizével olthatják szomjukat.

Megtekintjük a falu katolikus és evangélikus templomát, szobrait, keresztjeit, s Szepetnek országosan is ismert szülöttjének, Királyi Pálnak a szobrát, domborművét. Az iskola és a művelődési központ az ő nevét viseli. Mint ismert, a szepetneki Királyi Pál szervezte az 1848-49-es szabadságharc idején a környék népfelkelését, s küzdött a császáriak ellen, majd a harcok elbuktával, közlegénnyé való besorozásának letöltése után, Deák oldalán Zala országgyűlési képviselője lett, s jelentős újságírói, írói, közművelődési tevékenységet folytatott.

A temetőt őrző kapu még az eredeti, kovácsoltvas remekmű. A temetőt a két egyház együtt tartja fenn, az önkormányzat hathatós támogatásával. A sírkert elkülönült részében temetkeznek az evangélikusok és külön a katolikusok, ez utóbbi térfélen sorakoznak a jobbára csak itt található sírkamrák, amelyek szépen felújítva emelkednek a temetői sétány mentén.

A temető domb alatti völgyben folyik a Berki patak, amelyen egy víztározót építettek az elmúlt években, hogy az idő múlásával gyönyörű környezetű horgásztóvá nemesüljön. A tó mellett kerékpárút is vezet, ami egyáltalán nem zavarja a horgászegyesület 160 pecását. Ott jártunkkor is jó néhányan lógatták a zsinórt, többen a környező falvakból érkeztek.

Autóval is járható földúton érünk fel Szepetnek másik természeti és épített értékeket őrző kincséhez, a Vörös- hegyhez. Némely helyen olyan közel sorakoznak egymás mellett az épületek, hogy szinte el sem lehet menni közöttük. Még találni favázas, sövényfalú pincéket, igaz, olyat is, ami lassan az enyészeté lesz. Ez a zártkert azonban a szépen gondozott szőlőivel szorgalmas emberek keze munkájáról tanúskodik.

-A faluban igyekszünk megőrizni a régi épületeket, örülünk, amikor egy-egy ilyen ház megújul. Az önkormányzat is megvett egy kódis állásos sváb házat a bútorzatával együtt, amit tájháznak kívánunk berendezni. Amikor a rendezvényeinken a vendégeink körülnéznek a faluban önkéntelenül is elszólják magukat: „Nem is gondoltuk, hogy nálatok ennyi minden látható!” – említi örömmel Vlasicsné Fischl Timea.