Kisfilm

2018.06.05. 11:00

Újfajta kommunikációval közelít a fiatalokhoz Pedagógusok Szakszervezete

Rövidesen frappáns kisfilm világítja meg a fiatal generációk számára a szakszervezeti mozgalom lényegét és céljait. A Pedagógusok Szakszervezete a 21. századhoz igazítja kommunikációját.

Magyar Hajnalka

Egy ország versenyképességének legfontosabb mutatója a szakképzés színvonala. Írásbeli érettségi a Nagykanizsai Szakképzési Centrum Thúry György Szakképző Iskolájában Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap

Mindennek fontosságáról Békési Tamás, az Országos Ügyvivő Testület tagja, a Zala megyei szervezet május közepén újraválasztott elnöke beszélt, aki tanárként a Báthory-iskolában oktat történelmet és németet.

– Az emberekben rengeteg megcsontosodott közhely él a szakszervezetekről, sokan ma is pártokhoz kötődő gittegyletként tekintenek rá. Amíg ezt a képet le nem bontjuk, nincs esély az igazi megújulásra – szögezi le az elnök, aki országos szinten egyik kezdeményezője volt az új kommunikációs stratégiának.

– Gyakran szegezik nekem a kérdést: mit csinál a szakszervezet? Azt szoktam felelni, azt, amit ti mondtok… Hiszen az nem működik, hogy valaki megy elöl a zászlóval, a többi meg nézi. Persze vannak alappillérek, például teljes körű ingyenes munkajogi védelmet nyújtunk, számos kedvezményt biztosítunk, klasszikus funkciónk az üdültetés, de lényegében azért tudunk kiállni, amire felhatalmazást kapunk a tagságtól. Az is jellemez bennünket, hogy mik nem vagyunk. A szakszervezet nem párt, a mindenkori kormánnyal dolgozik együtt, aminek egyszerre partnere és kritikusa. Az általunk szervezett, ötvenezer résztvevőt mozgósító 2016. februári tüntetésen megfogalmazott felvetéseink jogosságát jelzi például, hogy a 25 követelésünkből 21 teljesült. Persze a legfájóbb a hiányzó négy, hiszen a kollégák óraszáma a mai napig 22-26, ami kezelhetetlen, s a pedagógusbérek számításában sem tudtunk előrelépni. Az elmaradt négy pont teljesülése rendszerszintű változásokat és további pénzügyi forrásokat igényelne. A nevelést és oktatást közvetlenül segítő kollégákat is képviseljük, számukra szintén kiharcoltuk a bérpótlékot, továbbá sikerült az életpálya modellbe beemelni a nem közvetlenül pedagógiai munkát végző kollégákat is.

Egy ország versenyképességének legfontosabb mutatója a szakképzés színvonala. Írásbeli érettségi a Nagykanizsai Szakképzési Centrum
Thúry György Szakképző Iskolájában Fotó: Szakony Attila/Zalai Hírlap

Mint elmondja, a higgadt párbeszéd híve, jó kapcsolatot ápol a tankerületekkel és a szakképzési centrumokkal. Meggyőződése, hogy a rendszer minden eleme érdekelt abban, hogy a szakszervezet ne üres báb legyen. Hiszen általa nyernek képviseletet a dolgozók problémái, amelyek megoldása közös cél.

A zalaegerszegi és a nagykanizsai tankerülethez tartozó iskolákban reprezentatív a PSZ jelenléte, így ezen a területen – közel 3500 munkavállalót érintve – néhány hónapja alá is írták a kollektív szerződést. A szakképzési centrumokhoz tartozó iskolákban a határon billeg a 10 százalékos szervezettség, amennyiben átlépik, e területen is fejlemények várhatók.

– Mindenkinek az a célja, hogy jól működő rendszerben dolgozzunk, s ezen nagyot lendíthet, ha a munkabéke szabályozott keretek között, kollektív szerződéssel megerősítve érvényesül. Utóbbi biztosítja például a munkavégzés helyének meghatározását, ami a fél megyét felölelő munkáltatók miatt vált fontossá, a helyettesítésre, a többletmunka díjazására, s különféle jóléti juttatásokra is kiterjed – fejti ki.

Békési Tamás, a Zala megyei szervezet május közepén újraválasztott
elnöke Fotó: Katona Tibor/Zalai Hírlap

Békési Tamás közel másfél évtizede 8 millió magyar munkavállalót képvisel Brüszszelben, az Európai Bizottság mellett működő Szakképzési Szakértői Bizottságban. Hazánkból három főt delegáltak e körbe, egyet a kormány, egyet a munkaadók, őt pedig – hat szakszervezeti konföderáció közös jelöltjeként – a munkavállalók. A bizottság feladata, hogy formálja az európai szakképzés jövőjét meghatározó tervezeteket, programokat. A napokban ismét Brüsszelbe utazik emiatt, de számos más fórumon is szerzett már tapasztalatot a nyugati országok érdekvédelmi mozgalmairól.

– A szakszervezeteknek nyugaton sokkal magasabb a presztízse, jobb a szervezettsége, azért tudnak sok mindent elérni – mondja. – Az Unió régóta hirdeti, amit mostanra nálunk is elég jól megértettek, hogy egy ország versenyképességének egyik legfontosabb mutatója a szakképzés színvonala, a munkaerő nívója. Ha megnézzük, hogy mely országok a legsikeresebbek Európában (pl. Németország, Svájc), azt látjuk, hogy nagyon jól működik náluk a szakképzés és a szociális párbeszéd. Az erős szakszervezetek tehát, bármily furcsa, nem gyengítik, hanem erősítik a gazdaság versenyképességét. Nálunk még nem sikerült teljesen meghonosítani ezt a szemléletet, a szakképzésben például jobbára a munkaadói, semmint a munkavállalói érdekek érvényesülnek. A társadalmi szakadékok felszámolásának, a szegénység leküzdésének legnagyobb esélyét is az oktatásban, a nívós szakképzésben látom. Figyeljünk a mondásra: aki ma nem épít iskolát, holnap majd építhet börtönt.

De kanyarodjunk vissza a Pedagógusok Szakszervezetéhez, amely országos szinten mintegy 25 ezer tagot számlál. Korábban a dupláját is elérték, de még így is ők az egyetlen reprezentatív szakszervezet a köznevelés egész területén. – A taglétszám nem a kilépések miatt fogyatkozik, hanem mert az egész pedagógus társadalom, s a szakszervezet is öregszik. A tagjaink nyugdíjba mennek, ezért akarunk most nagy léptekkel közeledni a fiatalokhoz. Szeretnénk velük megértetni a szakszervezet lényegét: lehetőséget, fórumot teremt az érdekek, vélemények artikulálására, tükröztetésére. Ahhoz pedig, hogy ez sikeres legyen, sokan kell lennünk...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában