Nagypáli a környezettudatos falufejlesztésért nyerte el az első díjat

Zöld út program

Az E.ON által gondozott pályázat önkormányzati kategóriájában a múlt hónapban a Várkert Bazárban tartott ünnepségen Nagypáli önkormányzata vehette át az első díjat, amelyet a komplex környezettudatos „zöld út program” elindításával nyertek el. A megtisztelő cím mellé egy elektromos hajtású parkgondozó autó is járt, amely most érkezett meg a településre.

– A pályázatot tavaly ősszel hirdették meg, s olyan programok bemutatását várták, amelyek már eredményt is hoztak – mondta tegnap Kereszturiné Lochuk Nikoletta, a környezetvédelem és az energiatudatosság terén élen járó község projektmenedzsere, a pályázatíró szervezet ügyvezetője. – Mi adatokkal, videóval és fotókkal adtunk számot eddigi tevékenységünkről. Decemberben bekerültünk a döntőbe, azután kezdődött a közönségszavazás, amelynek az eredménye összeadódott a rangos szakemberekből álló, Ürge-Vorsatz Diána Nobel-békedíjas klímakutató vezette 9 tagú zsűri rangsorával. A finisben kisfilm is készült a községünkről.

– Szeretnénk is ezúton megköszönni mindenkinek, aki a közönségszavazásban ránk adta a voksát – tette hozzá a település első embere, Köcse Tibor polgármester.

Május 7-én, az utolsó körben aztán a budapesti XII. kerületet maguk mögé utasítva nyerte meg a pályázatot Nagypáli.

Az önkormányzat hosszú ideje dolgozik a klímaváltozás hatásainak csökkentésén, a fosszilis energiahordozók csökkenéséből adódó gondok elhárításán és a megújuló energiahordozók alkalmazásán. Ez a „zöld út a jövőbe” program, amely már számos eredménnyel segíti a községben élők életét. A napkollektorok és napelemek használata, a bioenergia hasznosítása, az energianövények telepítése ma már országos ismertséget szerzett a falunak és vezetőjének, Köcse Tibor polgármesternek.

– Klímavédelmi feladatok megoldása következik, ezért készül most egy tanulmány a stratégiánkról, amely 2030-ig tartó prognózist állít fel a Magyar Urbanisztikai Társaság segítségével – tájékoztatott a polgármester. – A polgármesterek nemzetközi szövetsége idén Brüsszelben már tanácskozott, ahol egyebek közt a talajvédelem is szóba került, és hamarosan Lengyelországban zajlik a legjobb gyakorlatok megosztása a szövetségbe belépettek között. Mi ott akarunk lenni minden olyan technológia indulásánál, ami enyhíti a bolygó terhelését. Most például egy olasz tervezettel ismerkedünk, amely a learatott gabonaszalmát is fel tudja használni a talaj visszatáplálására, hiszen a termőterület csökken, ráadásul a tápérték is, mivel nincs mélyszántás, épp a túl sok gázolajhasználat miatt. A víz pedig ezzel összefüggésben túl gyorsan távozik a talajról.

Ökológiai szempontok mentén döntöttek tehát arról Nagypáliban, hogy a gyümölcsös útjait szalmával borítják, így őrzik a talaj értékeit. Ez a párolgást is késlelteti.

– Az energianövényeink, a japán energiafűz és a smaragdfa szépen működik, az ültetvényen áfonyát telepítettünk a fák alá, hiszen a gyümölcs az antioxidáns-tartalma miatt nagyon egészséges, s a termesztése jól is jövedelmez – folytatta Köcse Tibor. – A következőkben három pillérrel folytatjuk az energiatudatos gazdálkodást. Bővítjük az energiapark palettáját: fejlesztjük a nap, a biomassza, a föld és a kozmikus energia „befogását”, kialakítjuk az energiapiramist, amely folyamatosan monitoringozza a napelemeket, a berendezéseket. Ez utóbbiból a nálunk kutatási programot folytató egyetemisták is készíthetnek adatgyűjtő tanulmányokat vagy szakdolgozatokat. A hulladékkezelés terén a lekaszált fű erjedése által termelt gázokat szeretnénk hasznosítani, ehhez nagyobb biogázerőműre lesz szükségünk, amely a háztartási és a gazdálkodási hulladékot is hasznosítani tudja, a visszamaradó végtermék pedig hígtrágyázásra lesz alkalmas.

A közösségháza már alig használ fosszilis energiát

A nagypáli községháza már most is csak 10 százalékban használ fosszilis energiát, a többit a megújuló forrásokból nyeri.

Jó helyre érkezett tehát az a nyeremény, a parkgondozó kisautó, amely ottjártunkkor éppen elektromos energiával töltődött, hogy aztán elinduljon a gazdagon parkosított község útjain a locsolókörútjára.

– A gyümölcsösben is hasznát vesszük, a meghagyott felső ágakat a kosarából jól elérik a dolgozók – mondta Köcse Tibor. – Ilyen autókat láthatunk Szentendrén és a Margitszigeten, s külön öröm, hogy magyar fejlesztésű, Kisbéren gyártott járművel van dolgunk, az értéke megközelíti a négymillió forintot. A hibrid és elektromos járműparkunk negyedik tagja. Az első egy robogó volt, amivel a falugondnok siet a lakosok segítségére, a második, azaz a Renault Fluence a jegyzőségen teljesít szolgálatot, s használunk egy Opel Amperát is, amely jelentős üzemanyagköltséget takarít meg az önkormányzatnak.