Zalai hősök 1848-ban: Levéltári tudományos konferencia a zalai törzstisztekről

Kossuth igazsága

Százhatvan évvel ezelőtt nemcsak tíz zalai származású katona tette magáévá Kossuth igazságát – nincs nagyobb tisztesség, mint a szabadságért szolgálni –, de a tudományos emlékülés alkalmával az ő életükkel ismerkedhettünk meg a történészek előadásai révén. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára által a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezett konferenciát Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte, emlékeztetve arra, hogy a város közelmúltbeli évfordulói méltó ünnepléséhez is biztos partnerre talált a levéltáros szakemberekben, a városvezetés segíti a tudományos munkát, a kötetek napvilágra jutását.

Dr. Szabó Csaba, az országos levéltár zalai származású főigazgatója a zalai 47-es honvéd hagyományőrző egyesület őrnagyi egyenruhájában lépett a mikrofonhoz, s a római történetírót, Suetoniust idézte: aki békét óhajt, készüljön a háborúra. Az 1848-as magyar katonáknak nem volt módjuk hosszan készülni az elhúzódó háborúra.

Hősök

A tisztek képzettek voltak, de a közkatonák a semmiből jöttek, mégis fel tudták venni a harcot az osztrák és az orosz haderővel. Közülük is kiemelkedtek például a zalai 47-esek, akik az 1849-es májusi budavári visszafoglalásban az elsők közt jártak, a trikolórt Püspöki Grácián tűzte ki a várban. Az előadások előtt Molnár András, a megyei levéltár igazgatója jelezte, az előadások nyomtatásban is megjelennek hamarosan a Pannon Tükör című lap hasábjain.

A tudományos ülést dr. Gyimesi Endre levezető elnök elöljáróban felhívta a figyelmet a díszterem festményeire, köztük is Csány Lászlóéra, melyet Barabás Miklós festett. Az előadások sorát dr. Solymosi József, a Hadtörténelmi Levéltár főlevéltárosa nyitotta, aki Asbóth Lajos (1803– 1882) honvéd ezredes ellentmondásos pályaképét rajzolta meg. (A szabadságharcban kitűnően helyt álló ezredes élete végén életjáradék fejében jelentéseket írt a helytartótanácsnak, összeesküvést leplezve le.) Perger Zoltán, a budapesti Toldy-gimnázium tanára, Lajos testvére, Asbóth Sándor (1810–1868) honvéd alezredes az amerikai polgárháborúig vezető útjáról beszélt a hallgatóságnak.

Ezután Béres Katalin főmuzeológus ifjabb Csuzy Pál őrnagy, dr. Szarka Lajos Gyulai Gaál Miklós tábornok, Molnár András Gyika Jenő őrnagy, dr. Hermann Róbert parancsnok, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos helyettes vezetője pedig Inkey Kázmér őrnagy alakját idézte fel. Megyeri Anna muzeológus (Göcseji Múzeum) Kerkapoly Mór, Kemény Krisztián levéltáros (Hadtörténelmi Levéltár) Galsai Kovách Jenő honvéd őrnagy életébe engedett bepillantani, dr. Kedves Gyula ezredes (Országgyűlés Hivatala) pedig Uj Imre alezredes munkásságát, dr. Katona Csaba (MTA BTK Történettudományi Intézet) Prágay János ezredes tevékenységét vázolta.