Józan paraszti ész

2017.11.21. 16:30

Sásból is készülhet hőszigetelő anyag

Hogyan lehet a hátrányból előnyt kovácsolni? Miképpen hasznosítható egy mocsaras terület? Többek közt ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat az Európai Vidék Parlamentje résztvevői, köztük Ódor László, zalamerenyei polgármester.

Horváth-Balogh Attila

Egy helyi szakember a sást és a belőle készült hőszigetelő anyagot mutatja Fotó: Ódor László

– Az Európai Vidék Parlamentje sokrétű program, mely az önkormányzatok, a civil szervezetek, a vidékfejlesztési szakmai szervezetek együttműködése révén valósul meg – bocsátotta előre Ódor László. – Az Európai Vidék Parlamentjére két évente kerül sor, a mostanit Hollandiában rendezték és 40 államból vettek részt rajta. Észak-Brabant tartományban rendezték meg, Eindhoventől néhány kilométerre, a másfél ezres lakosságszámú Venhorst településen, mely tipikus holland mezőgazdasági térségben helyezkedik el. A program vendégei érdeklődésüknek megfelelően tanulmányúton vehettek részt, illetve plenáris ülésekre és workshopokra is sor került. Ez utóbbin három fő témakör került szóba: mindennapi élelmiszerünk, energiánk és a térségünk. Ezeken belül altémákat jelöltek meg a szervezők, engem személy szerint leginkább az érdekelt, hogyan hasznosítják a funkció nélkül maradt egyházi épületeket, illetve a térség adottságait hogyan ágyazzák bele a turisztikai kínálatba. A szervezők azonban olyan csoportba tettek, melynek a témája a legkevésbé foglalkoztatott. A helyiek olyan projektet mutattak be, amely a természetföldrajzi adottságokhoz igazodva, egy mocsárvidék lecsapolásáról szólt.

Ódor László elmondta: ez első hallásra unalmas témának tűnt, de végül megbizonyosodhatott róla, hogy egyáltalán nem az. Legfőképpen azért, mert a mocsaras terület mezőgazdasági hasznosításba vonása nem hétköznapi feladat.

– A helyi szakemberek azt a folyamatot vázolták fel, hogy egy abszolút természeti terület hogyan kerül előbb úgynevezett vegyes zónás állapotba, s abból hogyan válik művelhetővé és fordítva, mert erre is van példa – folytatta a polgármester. – Bemutatták azt a növényt, amely alkalmas a magas belvíz szintű területek termelésbe vonására – ez pedig a sás. A sás a gyökérzetével átalakítja a talajszerkezetet és csökkenti annak víztartalmát. A letermelt növényt pedig tetőfedésre, kerítésfonatok, tárolóedények, kosarak készítésére használják. És bármilyen hihetetlen, élelmiszert is gyártanak belőle. Például lekvárt, még hozzá a virágjából – nagyon finom, érdekes ízű termék lesz belőle.

A polgármester jelezte: a learatott sásból téglatestté préselt hőszigetelő tömböket is gyártanak, amiket aztán építkezéseknél használnak fel. S hogy a sás művelését hogyan oldják meg a vizenyős talajon? A svájci magashegységek síparadicsomaiból kiszuperált hernyótalpas gépeket vásárolták meg és alakították át a feladathoz.

– Újra, meg újra azzal szembesülhettünk, hogy a józan paraszti ész milyen jól működik Hollandiában – jelezte Ódor László.

Ódor László és az egyik önkéntes sofőr-kísérő, Rien Kanters Fotó: Ódor László

A polgármester azt is elmondta: a vidéki Hollandiában a mezőgazdaság mellett a turisztika a hagyományos húzóágazat, ezért óriási méretű kerékpárút-hálózat működik. Ezek olyan szélesek, hogy a kerékpárosok nyugodtan kerekezhetnek egymás mellett, a minőségükről, teherbírásukról pedig sokat elmond, hogy a mezőgazdasági gépek is ezeken közlekednek, hogy ne zavarják az autósforgalmat…

Azt is megtudtuk a polgármestertől, hogy a résztvevők családoknál voltak elszállásolva, ő például egy tehenes gazdánál, aki az állatai által termelt tejet az utolsó cseppig feldolgozza a saját fagylaltüzemében. Az egész térséget képes ellátni különböző fajta fagyival.


Egy helyi szakember a sást és a belőle készült hőszigetelő anyagot mutatja Fotó: Ódor László

– Megismerkedtünk egy angol nyelvtanárral is, aki a helyi adottságokra építve alakította ki a saját nyelvoktató programját, mely a Sétálj angolul! címet viseli – folytatta Ódor László. – Túrákat szervez, melyhez a hátteret a táji környezet biztosítja, és erre épülő speciális nyelvi ismereteket ad át, vizuálisan bővítve a tanulók szókészletét.

A polgármester végül leszögezte: a legpozitívabb az volt számára, hogy Venhorst lakói, közel 200 fő önkéntes módon segítette az Európai Vidék Parlamentje lebonyolítását, a szállásadástól a szállításig.

– Sajnos, ilyen méretű összefogásra idehaza ma még nem nagyon találni példát – jelezte Ódor László. – Pontosan azért szerettem volna mindezt elmondani önöknek, mert talán kicsit hozzájárulhatunk vele a kívánatos szemléletváltozáshoz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában