Nem örülnek a hódoknak Magyarszerdahelyen

Ez utóbbi éppen Kőhalmi Miklós háza mellett, aki attól tart: a hódok építkezése előbb-utóbb gondokat okoz majd neki.

– Pár hónapja vettük észre, hogy valami nem stimmel a patakkal, mert torlaszok keletkeztek a mederben – bocsátotta előre a férfi, aki lapunkat kereste meg panaszával. – Az építésükhöz felhasznált faágak pedig mind ki voltak hegyezve. Kihívtam a vízügyeseket, akik megnézték őket és azt mondták, hogy ezeket a torlaszokat a hódok csinálják. Én nem akartam elhinni, itt élek már több, mint 80 éve, soha nem voltak errefelé hódok. Most úgy látszik, vannak… A gond az, hogy állítólag semmit nem lehet velük kezdeni, mert védettek. De kérdem én, engem ki fog megvédeni?!

S hogy miért is lenne szüksége Kőhalmi Miklósnak a védelemre? Van, amikor tomboló folyóvá duzzad az egyébként szelíd patakocska. Ilyesmi általában nagy esőzések, vagy a tavaszi hóolvadás után fordul elő. Olyankor a katasztrófavédelemnek homokzsákokkal kell védeni a férfi lakóházát az ártól, s Kőhalmi Miklós attól tart, hogy a torlaszok miatt alapesetben is megemelkedő vízszint az áradáskor minden addiginál magasabbra szökik és kiönt, elárasztva a házát. S a szintén az otthona mellett lévő zsilipnél van egy túlfolyó, ami egy ligetes-fás területre vezeti ki a fölös vizet. Mióta a hódok miatt magasabb a vízszint, a túlfolyó folyamatosan kiviszi a vizet, s ettől kisebbfajta tó alakult ki a ház mögött. Kőhalmi Miklós szerint ez a szúnyogok Paradicsoma lesz tavasztól.

– Szeretném, ha valami megoldás születne a problémámra, mert nem örülnék neki, ha a házamat elöntené a patak és nem akarok nyáron küzdeni a töméntelen szúnyoggal sem – jelentette ki.

Megkerestük az ügyben Marczin György polgármestert is. Mint elmondta: megérti a falu lakójának problémáját (annál is inkább, mert egy másik területen ő maga is érintett), de sokat tenni sajnos, nem tud Kőhalmi Miklós érdekében az állat védettsége miatt – csupán annyit, hogy tájékoztatta az illetékeseket.

Lelkes András, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre kérdésünkre azt mondta: a hódot a XIX. század közepén pusztították ki hazánkban, nagyon értékes prémjéért vadászták, illetve mert a néphit szerint a húsa sokféle nyavalyára jelentett gyógyírt – ez persze, túlzás volt. Ezért ma védelmet élvez az állatfaj.

– Szerintem azonban a kipusztulásához valamiféle betegség is hozzájárult, mert 1998-ban telepítettek hódokat a horvátországi Dráva-szakaszba és az állatfaj rövid idő alatt robbanásszerűen elszaporodott, mint ahogy az érzékelhető már itt, Zalában a Murán, illetve a Kerkán, és ezek szerint más vízfolyásokon is – mondta el a szakember. – Több helyen okoznak gondot a torlaszaikkal, de a konkrét esettől elvonatkoztatva azt kell mondanom némi iróniával, hogy az ember most szembetalálta magát egy olyan élőlénnyel, amely ugyanazt csinálja, amit ő: átalakítja az élőhelyét.

A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese, Busa Tamás arról tájékoztatta lapunkat: a működési területükön található vízfolyások mentén évről évre egyre több gondot okoz a hódok tevékenysége. Az általuk kialakított torlaszok valóban megemelik a gátak mögött a vízszintet, így gyakori a vízfolyás menti területek elöntése még olyan időszakokban is, mikor egyébként nem kell ettől tartani. Ennélfogva nagy csapadékok lehullását követően kialakuló árhullámok levonulását is károsan befolyásolják a hódgátak.

„A probléma megoldására a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságokkal több alkalommal is közös bejárást tartottunk – írta. – A szükséges engedélyek beszerzését követően számos helyszínen elbontottuk a hódok által épített torlaszokat. Ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elbontott hódgátakat az állatok visszaépítik. Több alkalommal képesek adott helyen akár pár óra alatt is visszaépíteni a mederelzárást.”

A műszaki igazgatóhelyettes arra is rámutatott: a természet védelméről szóló törvény előírja, szabályozza a védett állatfajok, így a hódok kártételének megelőzése érdekében végezhető eljárásokat. Többféle módszer alkalmazását teszi lehetővé a törvény. Riasztást, kivételes esetben a túlszaporodott állomány egyedeinek befogását, gyérítését. Ám ezek csakis a természetvédelmi hatóság engedélyével és felügyeletével alkalmazhatók.

A magyarszerdahelyihez hasonló esetekben az igazgatóság a törvényi előírásoknak megfelelően kezdeményezi a természetvédelmi hatóságnál a hódgátak elbontásának engedélyezését, amihez általában gép szükséges, annyira masszív építményekről van szó.

Arra is kitért: több módszert kipróbáltak már a társ vízügyi igazgatóságok. A szükséges engedélyek beszerzését követően lehetőség nyílt például az állatok vadásztatására – szakember bevonásával –, valamint az állatok befogására is történtek kísérletek, azonban ezek a módszerek sem jelentettek hosszú távú megoldást.

„Ezzel együtt az igazgatóság a hódok kártétele elleni védekezést, az általuk épített mederelzárások eltávolítását lehetőségei szerint folyamatosan végzi” – zárta válaszát a műszaki igazgató-helyettes.