Kegytemplom országnyi vonzással

Hosszú és szerteágazó a zártkerti, s az egyéb úthálózatunk. Javaslom, menjünk el a legtávolabbi pontra, Zsigárdmajorba, s onnét jöjjünk visszafelé. Azért is mert azon az úton vezet be hozzánk a Kéktúra turista útvonal, s akad néhány látnivaló is – ajánlja Balogh Tibor Homokkomárom falugondnoka.

Zsigárdmajor lakott településrésze a falunak, s legalább öt kilométerre fekszik Homokkomáromtól. A majorban lakik a falu alpolgármestere Sipos-Takács Erika, aki a karján a legfiatalabb zsigárdi polgárt, a tizenhárom hónapos kisfiát, Gábort tartja:

- Tíz család él Zsigárdmajorban, összesen huszonnyolcan vagyunk. Hogy miért költöztünk ide ilyen fiatalon? Nézzen szét a körülölelő mezőkön, ez maga a nyugalom szigete, esténként, ilyenkor ősszel a szarvasok bőgnek. Igaz, ide nem jön be a busz, a posta, de a szemetet elviszik, s autóval gyorsan beérünk Kanizsára – mondja az alpolgármester.

Az általában jól járható földút romantikus környezetben vezet. Szépen gondozott, nagy szálfenyők uralta parknál, a Zsigárdi Erdei Laknál állunk meg. A hely a Zalaerdőé, erdei szállás található a fák alatt megbújó épületben. Az öreg fák alatt egy emlékkő fehérlik: „Erzsébet királynő, 1896” a felirata. Hogy kik és miért pont ide állították a népszerű Sissi halálát követően az emlékkövet, jótékony homály fedi. Odébb, egy öreg, fekvő törzsű fa alatti táblán meg ez olvasható: „1620-1664 – Zrínyi Miklós pihent meg e fa alatt.”

- Itt állt a Zrínyi-hárs. Erdész ismerősöm mondta, hogy a fa mindig megújította magát, a mostani öreg törzs is a Zrínyit „látta” fa sarjadéka. Valamikor halastó húzódott innét lefelé a mostani erdő helyén – említi Balogh Tibor.

Homokkomárom kegytemploma az országhatárainkon túl is ismert, azt viszont még a megyénkben is kevesen tudják, hogy a falu egyedülálló szőlősdombokkal büszkélkedik. A barátságos dombokon terül el a zalai borvidék egyik legnagyobb egybefüggő, 240 hektáros szőlőterülete.

1998-ban alakult meg a Homokkomáromi Hegyközség, akkor 440 szőlőtermelő taggal. A katlanszerűen körbezárt dűlőkön számos régi, talpas, tömés pince áll még ma is, némelyik sajnos már az elmúlás állapotában leledzik. Több új, illetve megújított hajlék is sorakozik a dombok gerincén. Ilyen a Közép-hegy tetején a festett ház is, ami érdekes színfolt, tulajdonosa az épület külsejét humoros jelenetekkel festtette körbe…

A borvidék lelke a Csinga-hegy. Itt áll Tislér Zoltán pincéje, ahol immár a 11-ik éve rendezik meg az alkotó tábort fafaragókkal, s környezetében a Csingahegyi Napokat, amihez egyéb attrakciók is társulnak. Jövőre például szalmafonás lesz a fő téma a fafaragás mellett. Tislér Zoltán elárulta, hogy a szalmafonáshoz már most elültetik a rozsot, amit kézzel aratnak majd le, nehogy összetörjön a gabona szalmája.

- Micsoda élet volt ilyenkor itt még húsz évvel ezelőtt is. Szüret táján három autóbuszra is alig fértek fel az emberek Kanizsán, mert a környező falvakból igen sokaknak volt, s van ma is ezeken a dombokon pincéje. A legkevesebb a hegyeken a homokkomáromi tulajdonos, sajnos, az elöregedéssel a parcellák elhagyása is jelen van – említi Balogh Tibor. Az ő nagyszüleié volt következő állomásunk színhelye, a falu közepén lévő tájház, aminek a kulcsát viszont Bella Józsefné őrzi.

-A berendezés zöme az én gyűjtésem, s a munkám. A falvédőket, az ágyneműket, a terítőket én készítettem – mondja Ilike, akitől igen részletesen megtudunk mindent a homokkomáromi népviseletről, az egykori lakásberendezési szokásokról, amelyekbe szívesen avatja be a turistákat is.

A kegytemplomhoz vezető út mentén a fafaragók, magyar királyokat ábrázoló szobrai sorakoznak, a dombtetőt pedig méltósággal a templom úralja. Története Kanizsa várának visszafoglalása után kezdődött azzal, hogy a vár körüli nagy birtok – benne Homokkomárom is – az új várkapitány, Schenkendorf József használatába, illetve tulajdonába került. Schenkendorf özvegyétől 1717-ben Esch Ferenc vásárolta meg a birtokot, s a kihalt lakosság helyére német családokat telepített Homokkomáromba és környékére. A mai templom építését 1722-ben kezdte el. A leírások szerint már ekkor csoda történt: „…az új fakápolna építésekor egy fában találtatott a Szűz Mária képe, ott azon a helyen, melyen jelenleg a nagy oltár nyugszik. Az itt talált képet többször levitték az alsó kápolnába, de éjszakánként mindig visszajött előbbi helyére. Ezt a Mária-képet tették a templom elkészültekor a fő oltárra, és azóta is ott van.” (Az üvegre festett kegykép Dürer „Körtés Madonna” című képének – 1512 – másolata. Feltehetően a törökök elől rejtették el 1526 körül, s mintegy 170 évig várt a földben a megtalálására.)

A templom teljes befejezést gróf Batthyány Lajos, Magyarország nádora, Kanizsa ura végezte el, aki 1744-ben királyi adományként kapta meg Homokkomáromot és környékét. Ő gondoskodott arról is, hogy híressé tegye a nem mindennapi templomot. Ehhez ide hozatta Rómából Kis Szent Félix csontjait. Mint az egyház-történelemből is ismert, Publiusz római helytartó Szent Felicitászt 150-ben, hét fiúgyermekével együtt megostoroztatta, majd a hét éves Félixet és a legkisebb testvérét dorongokkal agyonverette.

Az ereklye homokkomáromi elhelyezésének korabeli leírásában ez áll: „Szent Félix vértanú gyermek ereklyéit Rómából megszerezvén 1751-ben, előbb ugyan Kanizsára hozatta, és onnan pünkösd harmadnapján, június 2-án lehető nagy ünnepéllyel: 32 egyházi személy, számos tisztviselők, nemesek és mintegy 16 ezer ember kíséretében, 30 zászló alatt, tarackok durrogása, áhítatos énekek közben Homokkomáromba hozatta..., a nagy oltárra helyezte, oda, hol máig a nép ezreitől meglátogattatik, a Boldogságos Szűz Mária képe alatt.„ Most a templom oldalában látható az ereklye, s alatta a történet rövid összefoglalása. Bot Jakab magyar adminisztrátor feljegyzéseiből pedig az tudható, hogy 1751 és 1783 között több mint 50 csodás gyógyulás történt Homokkomáromban.

Mint említettük Homokkomárom napjainkban is országosan ismert, a Dunántúlnak pedig az egyik legjelentősebb engesztelő központja. A kegyhelyet dr. Szendi József veszprémi püspök 1988. április 13-án felajánlotta a Szűzanyának. Ettől kezdve a Magyarok Nagyasszonyának engesztelő temploma és minden hónap 13-a a kegyhely engesztelő napja. Ugyancsak Szendi püspök volt az, aki 1990-ben az üres kolostorépületbe meghívta a Nyolc Boldogság katolikus közösséget, akik azóta is szervezik az itteni hitéletet.

Singula Ferencné, Marika 2016 tavaszán, időközi választáson került a falu élére.

- Az első évem az elmaradások rendbetételével telt, s a hegyi utakra nyertünk egy pályázatot, sikerült négyszáz méternyi utat leaszfaltoznunk. Tudom, hogy ez csepp a tengerben, hiszen nagy teher a mintegy 50 kilométernyi zártkerti út fenntartása a költségvetésünkből. Most újítjuk meg a honlapunkat, mert évekig ez sem töltődött, szeretnénk ezen napi információkat közölni a nagyvilággal, hogy halljanak, tudjanak rólunk. Ami az idegenforgalmat illeti, szükség van egy olyan központra, ami a helyi turizmussal foglakozik, ebben vállalkozik. Úgy látjuk, alakulóban van egy ilyen vállalkozás, s készül egy szálláshely is. Kis falu vagyunk, de amivel lehet, kapcsolódni szeretnénk az egyházi turizmushoz, például besegítünk a nagy rendezvények megtartásába – vázolja Singula Ferencné.