A költő-hadvezér Zrínyi Miklós egyetlen magyarországi emlékhelyén jártak

A kadétok továbbá minden alkalommal látogatást tesznek a beleznai ikszt-ben kialakított Zrínyi-kiállításon. Idén Kocsis Edit hagyományőrző művelődésszervező, dr. Németh András őrnagy, egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára és dr. Négyesi Lajos alezredes, hadszíntérkutató, a Honvédelmi Minisztérium kegyeleti diplomáciáért felelős miniszteri biztosának belföldi szakreferense vezette körbe a fiatalokat a helyszíneken.

– Az Új-Zrínyivárnál folyó feltárásban, illetve a hadszíntérkutatásban 2006 óta veszek részt – bocsátotta előre dr. Németh András. – A kezdetek kezdetén a nyári időszakban vittünk le fiatalokat, akik dolgoztak az ásatáson, mely alapján sikerült behatárolnunk a vár elhelyezkedését. Azóta minden évben jövünk, újabb és újabb eredmények látnak napvilágot. Az előzmény az, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődjeként a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatói és vezetői fontosnak tartották a Zrínyi-hagyományok ápolását. Az elmúlt 6-7 évben mindig a másodéves osztályaimat hoztam el Dél-Zalába, egyrészt bemutatni nekik, hogy hol tartanak a munkálatok, másrészt megismertetni velük az adott kornak megfelelő harcászai és erődítési elveket, eljárásokat. Annál is inkább, mert a költő-hadvezér Zrínyi Miklósnak a stratégiai mellett kiváló műszaki érzéke is volt, amit jól bizonyít az, ahogy a várat, illetve a hozzá kapcsolódó erődítési rendszert kitalálta és megalkotta. Ennek köszönhetően a hallgatók Új-Zrínyivárnál megismerhetnek több olyan módszert, amelyek kicsit átalakítva, a mai korhoz igazítva sikerrel alkalmazhatók a modernkori hadviselésben is.

Dr. Németh András hozzáfűzte: maga a hely, Belezna környéke nem csak ettől különleges, hanem attól is, hogy itt történelmi korok találkoznak egymással. Ugyanis az országhatárral párhuzamosan húzódik az ötvenes években megépített, bunkerekből, géppuskafészkekből, futóárkokból álló katonai védelmi rendszer is, melyet egy feltételezett jugoszláv támadás miatt alakítottak ki.

– Ennek számos eleme ma is megtalálható a terepen, folytatta dr. Németh András. – Nyilván, ezeken keresztül egy másik kornak a hadviselését lehet bemutatni.

Az egyetemi oktatótól megtudtuk: a közelmúltban került sor a leendő honvédtisztek immár hagyományos dél-zalai, illetve részben horvátországi tanulmányútjára, ugyanis a 20 növendék részt vett a Légrádon megrendezett Új-Zrínyivár Várjáték és Kulturális Fesztiválon, továbbá megtekintették a Dráva-part védett állatokat és növényeket rejtő szakaszát is.

Kollégája, dr. Négyesi Lajos pedig azt mondta: fontosnak tartják a missziót, amely a térség Zrínyi-emlékeinek megmentését célozza.

– Azt gondoljuk, érdemes lenne ott – bevonva a bunkerrendszert is – hadtörténeti tanösvényt kialakítani, ehhez persze mi kevesek vagyunk, kellene a térségi polgármesterek, illetve magasabb szintű döntéshozók akarata is. Sajnos, ilyet egyelőre nem mindenkinél tapasztalunk – árulta el. – Ez a tanösvény indulhatna a beleznai ikszt Zrínyi-kiállításával, aztán onnét fel lehetne keresni Új-Zrínyivárt, majd a bunkerrendszert. És folytatódhatna mondjuk a szőlőhegyen, ebből a szőlősgazdák is profitálhatnának. Hisz' a vár nyomainak kutatása során a honvédnövendékekkel mi is gyakran jártunk a hegyen és olyan még nem volt, hogy valaki ne hívott volna be minket a pincéjébe és ne kóstolhattuk volna meg a borát. Az egyszerű emberekben tehát megvan a szándék. Pozitív példaként említeném a szigetvári Zrínyi-napokat, melyre most már több éve sor kerül – megtisztelő, hogy a szigetvári várból való kirohanást megidéző történelmi játékot én rendezhetem. Úgy gondolom, a Belezna és a Somogy megyei Őrtilos között található egykori erődítmény szintén alkalmas lenne hasonlóra, hiszen ez a költő és hadvezér Zrínyi Miklóshoz köthető egyetlen magyarországi emlékhely. Az ebben rejlő lehetőségeket nem kiaknázni szerintem vétek.