2025.04.21. 07:42
Lehet, hogy te is áldozata vagy ennek a hajmeresztő esetnek?
A Zalaegerszegi Járásbíróság nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettét tárgyalja április 23-án, szerdán és április 24-én, csütörtökön. A csalás ingatlanokkal történt.
Az I. rendű vádlott 2018-ban elhatározta, úgy szerez többletbevételt, hogy ingatlanértékesítéssel és közvetítéssel foglalkozó cégek nevében tesz közzé hirdetéseket az interneten. A csalás ingatlanokkal hamis kereskedéssel valósult meg.

Ezekben rendkívül kedvező áron kínált lakásokat eladásra, ám az ingatlanok nem léteztek vagy nem a feltüntetett paraméterekkel rendelkeztek. A cselekményhez felhasznált négy gazdasági társaság bejegyzett képviselője nem tudott arról, hogy az ügyvezetése alatt álló céget bűncselekmények elkövetéséhez használják fel. Az I. rendű vádlott és társai a cégek nevében, azok adatait, bélyegzőit jogtalanul felhasználva jártak el, s országszerte úgy hirdették meg az ingatlanokat, hogy nem volt felettük rendelkezési joguk, így nem is értékesíthették azokat.
Csalás ingatlanokkal – amik nem is léteztek
Az I. rendű vádlott a hitelesség érdekében a cselekménybe bevonta két – vele korábban baráti és munkakapcsolatban álló – ismerősét, a IV. rendű és az V. rendű vádlottakat is. Rövid időre irodahelyiségeket béreltek, s valós ingatlanközvetítő cég látszatát keltve fogadták a jelentkezőket. A találkozók során az I. rendű, a IV. rendű és az V. rendű vádlottak egymást segítve tévesztették meg a sértetteket a következők szerint:
Miután a sértettek – a hirdetések alapján – felvették a kapcsolatot a hirdetőkkel, a személyes találkozók során aláírtak egy megbízási szerződést, amely ügyintézésre jogosította fel a vádlottakat. A dokumentum megfogalmazása és tartalma is zavaros, ellentmondásos volt. Az érdeklődőkkel elhitették, hogy adóssággal terhelt ingatlanok forgalmazásával foglalkoznak, amelyeket közvetlenül a tulajdonosoktól csak úgy lehet megvásárolni, ha a vételár 10%-át, de legalább milliós összeget befizetnek. Ezeket előlegként, jutalékként vagy megbízási díjként tüntették fel. Az ügyintézés időtartama jellemzően egy évre szólt, így a sértettek annak lejártáig nem keresték a társaságokat, utána viszont azzal szembesültek, hogy a megbízottak elérhetetlenné váltak, megkereséseikre nem reagáltak és a befizetett összegeket sem adták vissza.
Miután az I. rendű vádlott cselekményéről lánya (a III. rendű vádlott) élettársa, a II. rendű vádlott tudomást szerzett, elhatározta, hogy ő is ezúton jut pluszpénzhez. A módszeren annyiban változtatott, hogy a hirdetésekre jelentkezőkkel már nem találkoztak személyesen, a szerződéskötést elektronikus formában intézték. A valótlan tartalmú hirdetések elkészítésében a III. rendű vádlott is közreműködött.
A vádlottak 2018 és 2020 ősze között közel 40 sértettet tévesztettek meg, 77.970.000 forint kárt okozva, amelyből 36.670.000 forintot a II. rendű vádlott az eljárás során megtérített.
Elsőfokú nyilvános folytatólagos tárgyalás, a tanúk kihallgatása várható. A bíróság az ügyben április 24. napján ugyanebben az időpontban tárgyal.