Figyelmetlenség vagy a szabályok be nem tartása miatt történnek a tragédiák

A közelmúltban több alkalommal is részletesen írtunk arról, hogy a közúti közlekedés szempontjából Zalában melyek a legveszélyesebb útszakaszok vagy baleseti gócpontok. Az általános szóhasználatban gyakran halálutaknak nevezett szakaszokon valóban statisztikailag is igazolható, hogy gyakoribbak a balesetek. Ugyanezt próbáltuk a kötöttpályás, azaz vasúti közlekedés szempontjából is felmérni, ám ezen saját adatgyűjtésünk során arra a következtetésre kellett jutnunk, hogy Zalában egyetlen olyan vasúti átkelőhely sincs, ahol a balesetek száma a többihez képest kiugró lenne. Egzakt adatunk ugyan nincs a 2024-ben Zalában történt vonatbalesetekről, de hírportálunk hasábjain folyamatosan beszámoltunk valamennyi olyan esetről, amely a tudomásunkra jutott.

Ketten sérültek súlyosan a vonatbalesetben

Ezek közül az egyik legsúlyosabb az év utolsó időszakában, december 28-án történt Zalaegerszegen, az Október 6. térnél, egy bevásárlóközpont mögötti vasúti átjáróban, ahol egy személygépkocsi hajtott az arra közlekedő személyvonat elé. Az autóban ketten ültek, mindketten súlyos sérüléseket szenvedtek. Az ügyben éppen a napokban emelt vádat a KRESZ előírásait figyelmen kívül hagyó sofőrrel szemben. Szintén decemberben egy kisteherautó Lentiben hajtott vonat elé, ugyancsak a sofőr hibájából.

Vonatgázolások Zalában

Vonatgázolás is több történt tavaly vármegyénkben, a teljesség igénye nélkül májusban Zalaszentiván és Zalaegerszeg között gázolt el egy személyt a Zalaegerszegre tartó vonat, júliusban ugyanezen a szakaszon, de a zalaszentiváni vasúti átjáróban történt hasonló eset, míg szeptemberben Nagykanizsánál, a Déli pályaudvarra közlekedő Tópart InterCity gázolt el egy személyt. 

Országos adatok

Ha a zalai összesítéssel nem is, de országos adatokkal rendelkezünk. A MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága néhány hete adott ki egy viszonylag részletes közleményt arról, hogy 2024-ben hány, s milyen típusú úgynevezett idegenhibás – vagyis a vasúttársaságnak fel nem róható – vasúti baleset történt hazánkban. Eszerint a vasúti átjárós balesetek száma 76 volt, ez 15 esettel több, mint a megelőző esztendőben. Ezek szinte mindegyike a KRESZ-szabályok megszegése vagy figyelmetlen közlekedés miatt következett be.

A vasúti átjárós balesetek közül 14 követelt emberéletet, és tizenhárom során sérültek meg súlyosan. Tizenhárom baleset könnyű sérülésekkel, harminchat pedig anyagi kárral járt. A MÁV hibájából vasúti átjáróban 2009 óta, azaz több mint másfél évtizede nem történt halálos kimenetelű baleset.

Vasútüzemi terület

A MÁV Zrt. közlése szerint 2024-ben drámaian sok olyan halálos kimenetelű és súlyos sérüléssel járó baleset is történt, amelynek oka tiltott vasútüzemi területen való tartózkodás vagy átkelés volt. Az elmúlt évben 66 ilyen gázolás történt, ezek során gyalogosan, kerékpárral vagy elektromos rollerrel közlekedő személyeket ütött el a vonat. Villamos felsővezeték okozta áramütés tavaly egy áldozatot követelt, míg két esetben súlyos, életveszélyes sérüléseket okozott. A vasúttársaság külön felhívta a figyelmet a mozgó vonatról való leugrásra, mint kiemelt veszélyforrásra. 2024-ben huszonegy utas döntött úgy, hogy az életét kockáztatva leugrik a mozgó vonatról, 103 személy pedig úgy vetett véget az életének, hogy vonat elé lépett, ugrott vagy feküdt. Emellett 15 öngyilkossági kísérlet is történt. 

Nagy sebesség, több ezer tonna

A MÁV Zrt. figyelmeztetett arra is, hogy nagy sebességgel közlekedő, súlyos, gyakran több ezer tonnát kitevő vasúti járművekről lévén szó a balesetek sajnos gyakran tragikus kimenetelűek. Tavaly ötvenöt halálos áldozatot követelt a figyelmetlenség és a szabályok megszegése, míg negyvenhatan szenvedtek súlyos, nem egyszer csonkolásos sérülést. Az áldozatokon túl minden baleset trauma a mozdonyvezetőnek is, aki vétlen részese az eseményeknek. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a balesetek forgalmi zavarokat okoznak egy-egy térség közlekedésében, illetve éves szinten több százmillió forintos anyagi kárral járnak együtt. 

A KRESZ egyértelműen fogalmaz

A vasúti közlekedéssel kapcsolatban a KRESZ-szabályok viszonylag egyértelműen fogalmaznak:

• vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal szabad megközelíteni,
• biztosított (tehát sorompóval ellátott) vasúti átjáróban csak akkor szabad áthajtani, ha mindkét sorompó nyitva van, a fényjelző vagy hangjelző berendezés nem ad tilos jelzést, illetve a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést ad,
• vasúti átjáróban és közvetlenül a vasúti átjáró előtt tilos előzni,
• vasúti átjáróba csak akkor hajtsunk be járművünkkel, ha abból a kihaladás is biztonságosan megvalósítható (tehát kocsisor mögé ne zárkózzunk fel az átjáróban),
• ha a vasúti átjárót biztosító berendezés nem működik – nem látható a fényjelzőn a villogó fehér fény –, akkor minden esetben meg kell állnunk az átjáró előtt, s csak azután szabad tovább haladnunk, ha meggyőződtünk róla, hogy nem jön vonat, a biztonságos áthaladásnak minden feltétele megvalósul,
• fénysorompónál az jelzi az üzemzavart, ha egyik fény sem világít,
• a fényjelzőkészülék tilos jelzése a gyalogosokra és a kerékpárosokra is vonatkozik.