Húszmillió eurós beruházásról álmodoztak, 2,5 milliárd forintos kárt okoztak

 A Zalaegerszegi Törvényszéken a bírósági tárgyalás előtt szereplő vád szerint az I. rendű vádlott nő egy olyan kft. ügyvezetője volt, amelynek 75%-ban ő, 25%-ban pedig egy másik cég volt a tulajdonosa. A költségvetési csalás bűntette üzemlétrehozás tervével valósulhatott meg.

A 25 százalékban tulajdonos cég vezetője a nő férje (a II. rendű vádlott) volt, de a működtetésben az asszony is részt vett. A kft. mintegy 20 millió eurós (6,3 milliárd forint) beruházással csigafeldolgozó és tésztagyártó üzemet tervezett létrehozni Kisvárdán. A finanszírozás 33,7%-át hitelből, 26,3%-át saját forrásból, 40%-át pedig állami támogatásból kívánták megvalósítani. 

Költségvetési csalás, vissza nem térítendő állami támogatással

A projekthez a cég sikeresen kérvényezett 2.520.572.000 forint vissza nem térítendő állami támogatást, emellett 6,9 millió eurós bankkölcsönt is igénybe vett. A hitel- és a támogatási szerződések alapfeltétele volt a saját forrás (1.925.000.000 forint), ám a kft. ezzel ténylegesen nem rendelkezett. A saját forrás igazolására valótlan tartalmú kölcsönszerződéseket, teljesítés nélküli számlákat készítettek, körkörös utalási láncolatot generáltak. A beruházást nem a vállalt feltételeknek megfelelően, illetve tényleges saját erő nélkül, csak banki és állami támogatásból valósították meg. Így sem a kölcsönök lehívására és igénybevételére, sem az állami támogatásra nem voltak jogosultak, ezért az illetékes minisztérium felszólította a kft.-t a támogatás és kamatai visszafizetésére, ami eddig nem történt meg. A vádlottak cselekményükkel 2.583.273.222 forint kárt okoztak a központi költségvetésnek. Elsőfokú nyilvános, folytatólagos tárgyalás, a tanúk kihallgatása, iratismertetés és ezek függvényében perbeszédek és ítélet várható a törvényszéken. A Zalaegerszegi Törvényszék egyik korábbi, témája miatt nagy közérdeklődésre számot tartó ítéletéről itt olvashatnak.

Videónk a Zalaegerszegi Törvényszék közművelődési tevékenységét mutatja.