Sokba kerülhet a „nagy szerelem”

2022.02.08. 14:00

Zalaiak is elcsábultak - Ne dőljünk be a csalóknak, csak a pénzünk akarják, nem a szívünk!

„Örülök, hogy itt találkozhatom, Fabio Barnes doktor vagyok. Az Egyesült Államokból, texasi városból jöttem, de jelenleg az Egyesült Nemzettel dolgozom a kezelés és a katonai személyzet mellett itt, Mogadishu Szomáliában. És veled mi van?”

Horváth-Balogh Attila

Egyetlen személy fotóiból ennyi kamuprofil születhet

Forrás: Reprodukció: ZH

Ilyen és ehhez hasonló tört magyarságú üzenetekkel ostromolják általában a hölgyek szívét amerikai katonák, sebészek, gyermekorvosok és még ki tudja, milyen, közbizalomnak örvendő szakmák „képviselői” a Facebookon. Erről tanúskodnak a közösségi portál használóinak bejegyzései, valakiről így ír egy hölgy: „Jelenleg James Renner néven hamis weblappal Angliában élő, Magyarországra áttelepülni készülő vállalkozónak adja ki magát, az egyik társkereső portálon Jakab néven regisztrált mint 60 éves özvegy. Nagyon jó stílusú leveleket írogat, pénzt még nem kért, a fotóit egy spanyol modell Instagram-oldaláról szedi le.” 

 

 

Ugyanarról a személyről más így ír: „Sziasztok, nekem sokáig írogatott, de mivel nem ért célt, egyszer csak eltűnt. Sokféle néven láttam már…” 

 

Van, aki így foglalta össze a helyzetet: „Nagyon sok az új arc, jól hangzó nevekkel írnak, és gyorsan rátérnek a lényegre: már az első napon pénzt kérnek repülőjegyre, hogy hozzám repüljenek, tábornoknak adják ki magukat.” 

 

 

Sokan engednek a csábításnak, sajnos, innen Zalából is, és vannak, akik „beszédbe elegyednek” a jelentkezővel a neten. A virtuális randevúk vége általában mindig ugyanaz: a lovagok nem a kiszemeltek szívét akarják valójában, hanem a pénzüket. Szomorú, hogy a „szerelemtől” elvakulva erre nem mindenki jön rá. De hogyan is születnek ezek a kamuprofilok és mi is az a romantikus csalás? 

 

 

Az ügyekkel az Európai Bűnmegelőzési Hálózat és a magyar rendőrség is foglalkozott. Mindkét hatóság adott ki erről szóló tájékoztató anyagokat. Előbbi úgy foglalt állást: az elkövetők alapvető taktikája az, hogy az áldozatot szolgálatkész magatartásra veszik rá; ezt nevezik bizalomra épülő manipulációnak. A tettes így férkőzik a leendő áldozat bizalmába, ami elengedhetetlen az átveréséhez. A szociálpszichológia segítségével még jobban megérthetjük a jelenséget. A mindennapi társadalmi alapelvekhez való alkalmazkodás révén és az emberi gyengeség kihasználásával az elkövetők képesek beindítani az úgynevezett meggyőzés második útját, ami egyfajta viselkedési modell. Az „első út” sok gondolkodást és kognitív erőfeszítést kíván, a második viszont nem, és a reakció szinte öntudatlanul történik. Példának okáért, ha valaki hivatalos személynek, mondjuk rendőrnek, veterán katonának, orvosnak adja ki magát, az szinte automatikus bizalmat, sőt, bizonyos fokú engedelmességet ér el a leendő áldozatnál nagyon rövid idő alatt. Az ilyen és ehhez hasonló megtévesztési taktikákat számos átverésnél alkalmazzák. Az afrikai internetes pénzvadászatok és a romantikus csalások erre épülnek. 

 

 

A Zala Megyei Rendőr-főkapitányság is adott ki a témához kapcsolódó sajtóanyagot korábban, ugyanis az internetes csalásoknak zalai áldozata is van. (Nagyon valószínű, hogy nyugodtan használhatnánk többes számot is, sokan ugyanis szégyellik, ami történt velük, ezért számos ügy el sem jut a rendőrségig.) 

 

 

A rendőrség szerint az elkövetési módszerek alapvetően hasonlóak: a csalók közösségi vagy társkereső oldalakon amerikai katonának adják ki magukat. Főleg egyedülálló, magányos, középkorú vagy idősebb nőkkel veszik fel a kapcsolatot és azt állítják, hogy hazájuktól távol teljesítenek szolgálatot. A jellemzően külföldi kiberbűnözők más fényképét vagy fényképeit használják fel a csaláshoz, fordítóprogram segítségével kommunikálnak és apró lépésekben nyerik el a kiszemelt nő bizalmát. 

 

 

Az egyik csalási módszer lényege, hogy miután a „katona” elnyerte a bizalmat, előhozakodik az összeköltözés, közelbe költözés szándékával. Állítja, mesés vagyonnal rendelkezik, melyet futárral előre elküldene a behálózott nőhöz, és amíg ő maga is megérkezik, megbízza őt a csomagok őrzésével. Megadja az álfutárszolgálat e-mail-címét és innentől két szálon folyik a levelezés. A „futár” költségeit rendszerint már az áldozat fizeti, aki hamarosan kapja az újabb értesítést: a szállítmányt sajnos, a vámon feltartóztatták, további pénzre lesz szükség, hogy a hatóságok továbbengedjék a csomagokat. Ha a nő nem szeretne utalni, a „futár” felhívja a figyelmét, hogy a csomagokon az ő neve, lakcíme van feltüntetve, ezért az illegális küldemény miatt a hatóságok vele szemben fognak eljárni, és akár börtönbüntetésre is számíthat. Amennyiben a nő eközben a „katonát” kérné meg, hogy utaljon a „futárnak”, a „katona” fotót küld „magáról”, azt igazolandó, hogy valamilyen akadálya van annak, hogy ő cselekedjen, például kórházban fekszik. 

 

A másik módszer lényege, amikor a negatív színben feltüntetett külszolgálatból szeretne a „katona” szabadulni, jellemzően haza, az árván maradt gyermekéhez. Eltávozási engedélyt kérő nyomtatványt küld e-mailben a kiszemelt nőnek és megadja „elöljárója” levelezési címét, ahova a nő által kitöltött nyomtatványt kell küldeni. A levelezés innentől itt is két szálon folyik. A nyomtatvány elküldését követően az „elöljáró” válaszol: az eltávozásnak, leszerelésnek költségei vannak, amit át kell utalni. Amint a pénz megérkezik, újabb, már jóval magasabb összeget kérnek, arra hivatkozva, hogy a „katonát” végleg csak az Egyesült Nemzetek Szervezete engedheti el, ezért a pénzt az ENSZ-nek kell elküldeni, és újabb átutalásokat kérnek. 

 

 

Sokan még mindig besétálnak a csapdába. A szakemberek azt tanácsolják: mindig gyanakodjunk, ha az új online ismerősünk nem szeretne személyes találkozót, vagy tartózkodik attól, hogy a kommunikáció telefonon, esetleg webkamerán folyjék. Keressünk rá új ismerősünk fotójára, álprofilján megadott adataira a Google oldalán, hamar kiderülhet, hogy a képet már máshol is felhasználták. Akit nem ismerünk személyesen, annak ne küldjünk pénzt. Másfelől: ne adjuk ki személyes adatainkat, ne tegyünk fel magunkról kompromittáló fényképeket, videókat, mert egyszer jó eséllyel azokat is felhasználja majd valaki. Végül: legyen gyanús, ha valaki arra kér minket, ne beszéljünk másnak a kapcsolatunkról. 

 

 

Az ilyen és ehhez hasonló típusú, úgynevezett romantikus online csalásokról az USA nagykövetségének honlapján is olvashatunk: „Szerelmet találni az interneten nem könnyű. Nehéz rájönni, hogy az ember épp az igazira talált rá, vagy egy csalóra, aki épp kiforgatja mindenéből.” 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!