Vesztettek a Zsolnay volt dolgozói

Annak idején már beszámoltunk róla, hogy a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. indított pereket a vállalattól 2016. júniusban  rendkívüli felmondással azonnal távozott egykori munkavállalói ellen.

A Kúria kijelölése folytán kerültek az eljárások a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elé első fokon, fellebbezést követően pedig a Zalaegerszegi Törvényszékre.

A jogviták alapja az, hogy a Zsolnay 170 munkavállalójából százharmincan azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással távoztak  2016. júniusban  és beléptek a  pécsi közgyűlés által előtte nem sokkal létrehozott hozott Ledina Kerámia Kft.-hez. Ezt a céget azért alapították, hogy ha a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t felszámolják, akkor továbbvigyék a másfél évszázados gyár működését. A Zsolnay  elleni ugyan felszámolási eljárás indult, de ezt 2016. augusztus elején a Zalaegerszegi Törvényszék soron kívül megszüntette. A Ledinát a pécsi önkormányzat augusztus végén eladta. 

A rendkívüli felmondás indokai között szerepelt a bizalomvesztés, a munkahelyi légkör, valamint, hogy nem kapták meg a munkaszerződésük másolatát, amikor június első napjaiban tömegesen kérték. A bizalomvesztést az eljárásban azzal indokolták, hogy büntetőeljárás indult költségvetési csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen, és emiatt adónyomozók jelentek meg a Zsolnaynál. Házkutatást tartottak, tanúkat hallgattak meg.

Az első fokon eljáró bíróság azonban jogellenesnek mondta ki a felmondásokat. A döntés ellen fellebbeztek a dolgozók, ám az egerszegi törvényszék másodfokon eljáró tanácsa az ítéletet

 helyben hagyta. Az indoklásban elhangzott a bizalomvesztést legfeljebb súlyos bűncselekmény alapos gyanúja alapozhatta volna meg. Ez esetben erről nem volt szó, a dolgozók az eljárással összefüggésben semmiféle hátrányt nem szenvedtek el, a termelést folyt tovább, a bérüket kifizették.

Nem lehet rendkívüli  felmondási okként elfogadni azt sem, hogy a dolgozók nem kapták meg munkaszerződésük másolatát, amikor kérték június első napjaiban. A dokumentumból ugyanis a dolgozók kaptak már egy-egy példányt még az eredeti szerződésük megkötésekor. A dokumentumra egyébként a Ledinához való átlépésük miatt volt szükségük, így a Zsolnay terhére nem lehet róni, hogy a tömeges kérést nem teljesítette.

Az egerszegi közigazgatási és munkaügyi bíróság tavaly áprilisban első fokon 22 millió forint összegű – a perköltséget és dolgozónként egy havi távolléti díjat is tartalmazó – kártérítés megfizetésére kötelezte az alperes dolgozókat. 

Kedden 117 munkavállaló perében született jogerős ítélet. A dolgozókat terheli a másodfokú eljárás költsége is. Az égetőmű vezetője ezen kívül  340 ezer forint kártérítést köteles fizetni volt cége számára az azonnali felmondásával okozott költségek megtérítésére. Súlyosan gondatlanul járt el ugyanis, amikor az elvárható módon nem adta át a munkakörét és lehetetlenné vált az égetőkemence működtetése.