2025.04.14. 12:01
Megjött a válasz: ennyire lesz forró az idei nyár, így tervezheti a nyaralást!
Európában a tavasz az átlagosnál enyhébb időjárással indult, azonban sok térségben aszályos körülmények uralkodtak, míg a Kárpát-medencében a tavaszi fagyok jelentős károkat okoztak a gyümölcsösökben. A vezető szezonális előrejelző modellek (ECMWF, GFS, CFS, JMA) friss adatai szerint a nyár a kontinens nagy részén az átlagosnál melegebb lehet, gyakori és intenzív hőhullámokkal - tájékoztatott az MCC Klímapolitikai Intézet.

Mekkora lesz a hőség? És a csapadékhiány?
Forrás: Shutterstock
A csapadékhiány következtében – régiónként eltérő mértékben – hidrológiai és mezőgazdasági aszály kialakulására is számítani lehet, elsősorban Dél- és Közép-Európában - írta közleményében a Klímapolitikai Intézet.
A klímaváltozás ténye tagadhatatlan: egyre enyhébbek a telek, évtizedről évtizedre melegebb a nyarak, a hőhullámok intenzitása szignifikánsan növekedett az elmúlt 30 évben és sajnos a májustól októberig tartó időszakban (néhány évtized múlva a nyár hossza) egyre kevesebb nap hullik csapadék. Míg az 1970-es és 1980-as években az ország alig 15-20 százaléka volt veszélyeztetve aszálytól, ma már az ország közel 40-45 százaléka, 2060 után ez az arány a mostani melegedési trendekkel 85-90 százalékra növekedhet.
A középtávú szezonális előrejelző modellek 112 szimulációja alapján a 2025-ös nyári időszak (május-szeptember) az 1991-2020 közötti klímaátlaghoz képest 0,8-1,5 Celsius-fokkal lehet melegebb Magyarországon, sőt a július és az augusztus anomáliája elérheti a 2-2,2 Celsius-fokot is négy globális előrejelző-modell szimulációi alapján.
Amennyiben hónapokra lebontjuk az előrejelzést, akkor az látható, hogy május és június első felében érezhető extrémitások kevésbé várhatóak, mint június közepétől. A kontinens nagy részén a szokásosnál melegebb időjárást látunk júniusban, júliusban és augusztusban is. A legjelentősebb hőmérsékleti anomáliák Kelet-Közép-, Délkelet- és Észak-Európában valószínűsíthetők.
Jelenleg a Duna, a Pó és a Rajna vízgyűjtő területein is vízhiány tapasztalható, és a nyárra jellemző szárazabb időjárás várhatóan tovább fokozza a hidrológiai deficitet Európa jelentős részén.
Mindez annak ellenére valószínű, hogy az idei évben – a 2022-es és a tavalyi nyárral ellentétben – extrém mértékű, kiterjedt abnormális csapadékhiány kevésbé valószínűsíthető, de nem kizárható, hogy egy-egy régióban jelentős (szignifikáns) eltérések legyenek az átlagtól a csapadék térbeli és időbeli változékonyságából kiindulva.
A tavaszi fagyok után a 2025-ös évben a mezőgazdaság sikeresebb év elé nézhet a tavalyihoz képest. Várhatóan idén a nyári időjárási körülmények kevésbé lesznek extrémek, mint a 2024-es évben, mind a kukorica és napraforgó-termelők, mind a gyümölcstermesztők számára. Amennyiben ez a trend megmarad 2025-ben több és jóval jobb minőségű termésre számíthatunk a megelőző évhez képest, azonban itt meg kell jegyezni, hogy ilyen időtávban az előrejelzés bizonytalansága hétről hétre jelentősen növekszik, nem kizárva az extrém aszály lehetőségét.