2017.12.15. 11:30
A kereslet által vezérelt szakképzés lenne a cél
Egyre több szakképzett munkaerőt igényel a gazdaság, és ilyenkor felvetődik az a kérdés is, hogy kinek az ügye a pályaorientáció.
Magyar Zita szerint a jól megválasztott szakma többet ér, mint a nehezen hasznosítható felsőfokú végzettség. Jobbra nagykanizsai hegesztő tanulók, elöl Bogdán András Fotó: A szerző, Archív/Sz. A.
Ezt Magyar Zita, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal főigazgató-helyettese fogalmazta meg, amikor nemrég részt vett a zalai innovatív foglalkoztatási paktum megvalósításával kapcsolatos szakmai konferencián.
- Mindig arról beszélünk, hogy egyre kevesebb diák választja a szakképzést, miközben azt tapasztalni, hogy sokan érzik magukénak ezt az ügyet, sokan fognak össze annak érdekében, hogy minél többen tanuljanak szakmát – mondta a főleg mikrovállalkozások képviselőiből álló hallgatóság előtt. – Látható az is, hogy aki a szakképzésbe lép be, annak biztos a jövője – szögezte le.
A főigazgató-helyettes arról beszélt, hogy ezt a véleményt támasztja alá az a felmérés is, miszerint a 14 és 65 év közötti korosztályban megkérdezettek háromnegyede kapott már valamiféle tájékoztatást a szakképzésről, mégpedig az információk többségét a sajtóból. A megkérdezettek arról is beszéltek, hogy a szakképzés kedvezőtlen megítélése nem az intézményekben folyó oktatásnak köszönhető, hanem annak, hogy a társadalom alacsony presztízsűnek tartja a szakma tanulását. A kétkezi munka elismertsége még mindig alacsony. Ennek viszont némileg ellentmond, hogy a megkérdezettek többségének véleménye szerint könnyebben talál munkát az, aki középiskolai szakképzésben szerez végzettséget, mint az, aki érettségivel próbál elhelyezkedni.
Fotók: A szerző, Archív/Sz. A.
A munka lehetősége a népességmegtartás egyik alapja, ezért a képzőintézményeknek a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tudással kell felvértezni a tanulókat, hangsúlyozta Magyar Zita. Eközben egyre nagyobb kihívással kell szembenézni, hiszen mind több térségben növekvő a szakemberhiány, különösen a magasan képzett munkaerőre van igény.
- A digitalizáció nagyban megváltoztatta egyes szakmák megítélését, olyan végzettségekre lesz szükség, amiket ma még el sem tudunk képzelni. Ezért fontos a pályaorientáció és az élethosszig tartó tanulás, amire fel kell készíteni a fiatalokat. Ezért cél a gazdaság igényeihez igazodó, a kereslet által vezérelt szakképzés kialakítása – mondta. – Egy jól megválasztott szakma ma már többet ér, mint egy nehezen hasznosítható felsőfokú végzettség. Ez nem frázis, mert ezt igazolja vissza a munkaerőpiac is – tette hozzá.
Magyar Zita beszélt arról is, hogy új intézményi struktúra alakult ki, a nemzetgazdasági minisztérium alá tartozó 44 szakképzési centrum 380 tagintézményében folyik állami szakképzés. A főigazgató-helyettes véleménye szerint a centrumok létrejöttével sikerült megteremteni annak a lehetőségét, hogy az intézmények gyorsabban reagáljanak a helyi vállalkozások igényeire.
Emellett gondolkodnak az OKJ-s képzés átalakításán is, ennek egy része az iskolai képzéshez kapcsolódna, azt segítené, másik része pedig a gyakorlatorientált felnőttképzésre helyezné a hangsúlyt. Nagy előrelépésnek nevezte a második szakképesítés megszerzésének ingyenessé tételét, ez rendkívül megnövelte az igényt a felnőttképzés iránt. Emellett húsz úgynevezett hiányszakmában a képzést ösztöndíjjal is segíti a minisztérium.
A főigazgató-helyettes végezetül a zalai adatokra is utalt. Mint kiemelte, nemcsak olyan klasszikus szakmákban mutatkozik hiány, mint ács, asztalos, hegesztő, de már a szociális gondozó, ápoló, kisgyermekgondozó munka is ide került.
