gazdaság

2018.07.18. 09:37

A neonikotinoid a főbűnös?

A hazai vizsgálatok még tartanak, de a méhészek úgy vélik, a hatóanyag miatt pusztulnak a méhek

Horváth-Balogh Attila

Egy méhecske a napraforgó virágzatán "próbálkozik".

Habár az Európai Unió betiltotta a használatukat, hazánkban eseti engedélyt adott a NÉBIH Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóság a neonikotinoid tartalmú csávázószerek alkalmazására. Erről az önkormányzatok értesítették a közigazgatási területükön tartózkodó, vagy vándoroltatás esetén ideiglenesen letelepedő méhészeket. Az egyik ilyen tájékoztató, figyelmeztető levélben (melyet történetesen Nagykanizsa térségének méhészei kaptak meg) az olvasható: az 1107/2009/EK rendelet 53. cikkelye alapján a tagállamok indokolt esetben legfeljebb 120 napra engedélyezhetik a növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználását akkor is, ha az adott készítmény nem rendelkezik érvényes engedéllyel. Magyarország szigorította a neonikotinoid hatóanyagot tartalmazó készítmények engedélyokiratait, így 2014-ben és 2015-ben ilyen szerekkel csávázott vetőmagot nem vethettek a gazdák. A méhegészségügyi helyzet azonban nem javult, ellenben jelentősen nőtt egyes, méhekre veszélyes hatóanyagok felhasználása. Ugyanis a napraforgótermesztés sikerét jelentősen befolyásolja a fiatalkori lombkártevők elleni hatékony védekezés. A levélben az áll: a gazdaságosságot meghatározza a talajlakó és az előbb említett lombkártevők elleni hatékony rovarölő szeres csávázás, ám mivel a neonikotionidok helyett nincs más elérhető csávázó hatóanyag, indokolt volt a szükséghelyzeti engedély kiadása. Annál is inkább, mert a csávázószerek helyett alkalmazható talajfertőtlenítő szerek használata még a neonikotinoidoknál is fokozottabb környezeti és humán kockázattal járhat. Ennyi az indoklás, s hogy ebből a helyzetből mi lehet a kiút, azt még nem látni, mindenesetre a méhészek úgy vélik: a mostanában tapasztalható komoly méhpusztulást éppen a neonikotinoidok okozzák.

Egy méhecske a napraforgó virágzatán „próbálkozik”.

- Ahol szükséges volt, ott mi is éltünk a lehetőséggel és használtunk neonikotionid hatóanyagot – hallottuk Ács Norbert nagykanizsai mezőgazdasági termelőtől. – Úgy vélem, rossz irány, hogy ezt a hatóanyagot betiltják. A rovarölő csávázószerek helyettesíthetők talajfertőtlenítő szerekkel, illetve állománypermetezéssel, ám ezek szerintem sokkal rosszabb megoldások, mint a csávázás. Ha fertőtlenítünk, akkor azzal nem csak a talajlakó károsítókat pusztítjuk el, hanem sajnos, a hasznos élőlényeket is. Ugyanez igaz az állománypermetezésre, hozzáteszem, mi személy szerint repcében és napraforgóban, virágzó kultúrákban tudatosan méhekre veszélytelen, nem jelölésköteles készítményeket használunk, mint például a Mavrik, amit egyébként a méhészek is használnak atkára. Az viszont tapasztalat, hogy ha a csávázószer kimarad a technológiai sorból, sokkal többször kell az állományt permetezni. Ugyanis a vetőmagra felvitt csávázószert a kis csíranövény felszívja, s az körülbelül 1 hónapon át még jelen van a növényben és védelmet nyújt neki a korai rovarkártevőkkel szemben. Aztán fokozatosan felhígul és elveszti rovarölő hatását, tehát én kizártnak tartom, hogy például a napraforgó virágjában a vetés után hónapokkal koncentrálódjon a hatóanyag.

Somogyi Gyula, a Nagykanizsa és Környéke Méhészegyesület elnöke is jelezte: hozzájuk is futottak be hírek a méhek pusztulásáról, rendellenes mászkálásáról.

Somogyi Gyula a méhesben dolgozik. Nagykanizsa környékéről is érkeztek hozzá jelzések a méhek rendellenes viselkedésével kapcsolatban Fotó: Somogyi Gyuláné

-Vizsgálatok igazolják, hogy a csávázószer neonikotinoid hatóanyaga az egész tenyészidő folyamán ott marad a növényben – szögezte le Somogyi Gyula. – Így a nektárban is, amit a méhek a szipókájukkal felszívnak, sőt, a virágporral bevisznek a kaptárba, s azzal táplálják a fiatal méheket, a fiasítást. Sajnos, a repce és a napraforgó virágzásával egy időben országszerte sok méhész találta méheit elpusztulva egy-egy tábla szélén, kinyújtott szipókával, ami egyértelműen a mérgezés jele. Szintén a mérgezés jele, amikor a kaptár előtt a repülésképtelen méhek a földön mászkálnak, ilyen tapasztalatokról is beszámoltak a kollégák. A vizsgálatok folynak, talán a hónap végére lesz eredmény. Fontos, hogy megtaláljuk az okokat, mert a méhek a mezőgazdaság számára is nélkülözhetetlenek a beporzás miatt.

Somogyi Gyula azonban azt is megjegyezte: érdekes, hogy a korábbi években is alkalmaztak neonikotinoidokat a gazdák, mégsem volt ekkora mértékű, 10 százalékot meghaladó méhpusztulás a repce és a napraforgó virágzásakor. Azt is érdemes volna tehát kideríteni, hogy az idei évben miért következett ez be? Lehet, hogy az időjárási körülmények, a sok csapadék, vagy valami más, esetleg a nagy hőingadozás váltja ki a toxikus hatást? Nem tudni. Talán egyszer ezekre a kérdésekre is lesz válasz.

Hampuk Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület megyei szaktanácsadója érdeklődésünkre elmondta: a világban számos tudós kutatta a neonikotinoidok működési mechanizmusát. Ezek azt igazolták, hogy mint minden csávázószer-hatóanyag, ez is a növény legfiatalabb részében, tehát a virágban koncentrálódik. Ebben gyűlik össze a neonikotinoid, s a hatóanyag felezési ideje több 10 év, ami azt jelenti, hogy ennyi idő alatt bomlik le. Ezt igazolja az is, hogy a kukorica virágzatából, címerből is mutatták már ki a hatóanyagot.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!