Nélküle talán már fürödni sem tudnánk a Balatonban – de önmagában is érdekes

A Kis-Balaton elsősorban kirándulóhelyet, horgászparadicsomot, különleges állatokat, futó- és kerékpárutakat, evezési lehetőséget jelent számunkra. Holott a Kis-Balaton valójában egy mérnöki létesítmény is, és az a feladata, hogy megszűrje, tisztítsa azokat a vizeket, melyek a Zala folyó vízgyűjtő területéről érkeznek és a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszeren keresztül a Balatonba folynak bele.  

A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer éppen 40 éve óvja a Balaton tisztaságát

Hányatott élete volt a Balaton legnyugatibb részmedencéjének: hol szándékosan elmocsarasították a területet (jobbára katonai-védelmi okokból), hol lecsapolták termőföldterület nyerése céljából. A terület egykori szűrő-szerepének és természetvédelmi rezervátum jellegének visszaállítását célzó rendszer kialakítására a 20. század második felében mutatkozott először komoly igény, miután a Balaton az 1960-70-es évekre komoly veszélybe került, többek közt nyugati medencéjének eliszaposodása okán. A 60-as évektől kezdve ugyanis az történt, hogy a tápanyagdúsabb vízből kiszorították a hínárt az algák. Az első komolyabb vízvirágzás 1965-ben volt a Balatonon. Az okok felderítésére mérési program indult, mely megállapította, hogy a tó tápanyagterhelésének 35-40%-a a Zala vízgyűjtőjéről származott. 

A diffúz szennyezések visszatartásának lehetőségére a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 1976-ban kidolgozta a Kis-Balaton Védőrendszer koncepciótervét. 

Az építkezés célja elsősorban 

• a Zalán lejövő szennyeződések felfogása és tisztítása, 
• a hordalék kiülepítése, másrészt 
• az árhullámok biztonságos levezetése, harmadrészt 
• a természetvédelem volt. 

Mi, külső szemlélők ez utóbbi eredményeit látjuk, a környékbeli települések erre építik turisztikai kínálatuk egy, ha nem az egyik legjelentősebb részét.

Hihetetlenül gazdag növény- és állatállomány jött létre az elárasztás óta

– Sokkal diverzebb, sokkal izgalmasabb növény- és állatállomány (körülbelül 60 védett és fokozottan védett növény és mintegy 332 védett és fokozottan védett állat él a területen) lett itt annál, mint amit eredetileg reméltünk – jegyzi meg Látrányi-Lovász Zsófia, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Kis-Balaton Szakaszmérnökségnek kiemelt műszaki referense, akivel annak kapcsán beszélgettünk, hogy a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer I. üteme létrejöttének éppen 40. évfordulóját ünneplik idén. – A Kis-Balaton lápos, mocsaras vidéke, fantasztikus élővilágával, ahogy régen, úgy ma is elvarázsolja a látogatót, azonban jelenlegi állapotához rendkívül rögös út vezetett.

Mint megtudtuk: a Kis-Balaton elnevezés először 1805-ben tűnt fel térképen, bár ekkor még csupán a balatonhídvégi híd és a tőle 3 km-re lévő északkeleti részt illették e névvel. Egy 1833-ban készült Balaton térképen azonban már a Fenékpuszta-Balatonhídvég közötti teljes térséget Kis-Balatonként jelölték, s 1951-ben védetté nyilvánították.

– Ritka, amikor egy terület annyi természetvédelmi címmel dicsekedhet, mint a Kis-Balaton – mondja a szakember. – Fokozottan védett, része a Ramsari-egyezmény területeinek, és a Natura 2000 hálózatának. A Kis-Balaton kialakítása egyszerűen szólva a Balaton védelme miatt volt fontos, azért, hogy a Zala és annak vízgyűjtő területéről érkező lebegőanyag- és tápanyagterhelés ne a Keszthelyi-öblöt töltse, és szűrje a Balatonba érkező vizet.

A látogató számára sok területet nyitottá tettek

Látrányi-Lovász Zsófiától megtudtuk: a Kis-Balaton kiépítése két ütemben történt. Az első ütem (a mai Hídvégi-tó) építése 1981-ben kezdődött, üzembe helyezése 1985 nyarán fejeződött be. A második ütem (a jelenlegi Fenéki-tó) építése 1984-ben kezdődött. 1992-ben kezdték meg egy részének, az úgynevezett Ingói-bereknek az elárasztását, hogy a Hídvégi-tóból elfolyó, algában gazdag víz ezen a területen tovább tisztuljon, és a Balatonba a gyönyörű, borostyánbarna berekvíz kerüljön.  A fejlesztések 2014 végére készültek el. Jelenleg a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer vízgazdálkodási célú üzemeltetését a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a természetvédelmi célút pedig a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

– Büszkén mondhatom, hogy a két szervezet kiváló együttműködésben dolgozik. Amit a hétköznapi ember lát: a Kis-Balaton Ház és a Kányavári-sziget a vízügy felügyelete alatt áll, míg a Diás-sziget és a Kis-Balaton Látogatóközpont a nemzeti park felügyelete alatt.

Amit viszont mi nem látunk: a vízügyi igazgatóság mintegy 

• 100 kilométernyi töltést, 
• majd 40 kilométernyi belső csatornát 
• és 26 műtárgyat figyel, gondoz. 

Két tározót üzemeltetnek, egyik egy nagy nyílt vizes tározó, a másik egy lápos mocsár, és e kettő összhangját próbálják megteremteni annak érdekében, hogy a Balatonnak a lehető legjobb vizet tudják adni.

Rengeteg kutatómunkát végeznek a vízminőség javításáért

Azt sem látjuk, és kevesen is tudjuk, hogy a szakemberek rengeteg kutatómunkát és monitoringozást végeznek a vízminőség biztosítása érdekében. Ide tartozik a vízmennyiség vizsgálata, melynek keretén belül vízrajzi észleléseket és méréseket folytatnak, illetve a vízminőség vizsgálata, melybe a labormintavételek és -vizsgálatok tartoznak.

– Többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel is együtt dolgozunk, a dinamikus zagytérhasználat lehetőségein. Azt szeretnénk elérni, hogy az üledéket, ami a szűrés során keletkezik, ne újabb és újabb területek művelési ágból való kivonásával tudjuk elhelyezni. Talajtani térképet is készítettünk, melynek segítségével az üledék megfelelő helyre történő kihelyezése valósulhat meg. Ugyancsak az egyetemmel közösen párolgásvizsgálatokat végzünk, ezen kívül az áramlások jobb megismerése érdekében stabil izotópvizsgálatokat. Összességében olyan funkcionális kutatásokat végzünk, amelyekhez az optimális üzemeltetést hozzá tudjuk igazítani.

Még szélesebb kört szeretnének tájékoztatni munkájukról

A szakember elmondta: bár számos nyitás történt mind a vízügy, mind a nemzeti park irányából a külvilág felé, szeretnék, ha munkájukról, eredményeikről a jövőben szélesebb kört tudnának tájékoztatni, erre még keresik a lehetőségeket. Fontosnak tartják, hogy megértsük, mi miért történik legnagyobb tavunkkal, milyen indokai vannak például egyes kis-balatoni területek lezárásának, horgász- vagy látogatói tilalmaknak, és mi a szerepe az immár négy évtizede működő Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszernek környezetünk védelmében.