Erőteljesebben érvényesülhetnek a helyi igények – Navracsics Tibor

– Miniszter úr, hogyan lehetne területi aspektust érvényesíteni a kkv-szektor támogatásában, és mi indokolná ezt?

– Mindenki számára nyilvánvaló, hogy alapvetően más a fejlesztési igénye s eltérő gazdasági kihívásokkal szembesül egy belső-somogyi településen élő vállalkozó, mint egy soproni. Ezért véleményem szerint egy általános kkv-fejlesztési program a mai fejlettségi szinten már nem elég hatékony. Olyan forrásokra, támogatási rendszerre van szükség, amely figyel a területi fejlettségi eltérésekre, és ebből következően más-más igényekre koncentrál, azaz regionális szemléletű.

– Mennyiben érinti majd ez az iparűzési adót, illetve annak helyben felhasználható részét? Több önkormányzat aggódik, s nem csak az ellenzékiek... Miben segíthet a Versenyképes Járások Program, amely januártól 65 milliárd forintos pályázati keretösszeggel startol?

– A Versenyképes Járások Program alapvetően ezt a regionális, területi szemléletet követi. Célunk, hogy újabb lendületet kapjon a területi felzárkózás, és a jövőben szisztematikusabb fejlesztéspolitika valósuljon meg a területfejlesztési alap bekapcsolásával. Az iparűzési adó 2025. évi többlete kerülne be ebbe az alapba és válna „visszapályázhatóvá”. A járások ugyanarra az összegre pályázhatnak, mint ami az iparűzési adó többleteként megjelent, ha ez a többlet az évi 250 millió forintot nem éri el, akkor a költségvetés kiegészíti ezt. A vármegyeszékhely-központú járások esetében ez az összeg 500 millió forintot jelent. Mindebből következik, hogy a tervek szerint összességében 141 járás jut nagyobb fejlesztési forráshoz, mint ami az iparűzésiadó-többlete lenne. A projektek kidolgozására és a pályáztatás menetének lebonyolítására járási fejlesztési fórumok jönnek létre, ahol a döntési javaslatokat az önkormányzati hivatallal rendelkező települések polgármestereinek kétharmados többséggel kell meghatározniuk. Mindez magában hordozza a települések közötti kooperáció fontosságát, és a helyi igények erőteljesebb érvényre juttatásának lehetőségét. Ez volt az, amit hangsúlyoztam az elmúlt hetekben tartott országjáráson is, ahol közel 1300 településvezetővel tudtunk konzultálni a programról és annak várható előnyeiről.

– Szinte állandóan napirenden lévő kérdés: hogyan áll Magyarország az uniós forrásokat illetően? A hírek főként a befagyasztott, visszatartott összegekről szólnak, de ha valaki figyel, láthatja: idén is érkezett Brüsszelből „utalás”, több területre is...

– Ez egy általánosítás, és mint ilyen önmagában nem helytálló, hiszen hazánkba folyamatosan érkeznek uniós források: a kohéziós források esetében egyes operatív programok bizonyos hányadához való hozzáférés bár felfüggesztésre került, de a kohéziós források több mint fele, 12,3 milliárd euró így is hozzáférhető. Itt mindenképp szükséges hangsúlyozni, hogy hazánk már teljesítette az összes olyan kritériumot, amely szükséges ezeknek a forrásoknak a felszabadításához. Az sem figyelmen kívül hagyható tény, hogy az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország a felzárkóztatási források lehívásában jól halad a többi tagállamhoz képest, jelenleg a hetedik a 27-es rangsorban.

– Donald Trump győzelme hogyan befolyásolhatja Magyarország mozgásterét 2025-től? Sokan csodát remélnek, de azért Amerika messze van...

– Ez igaz, de az amerikai kormányzat globális hatásaiban mindenki egyetért. Donald Trump győzelme a globális politikában és az amerikai–magyar kapcsolatokban is új fejezetet nyithat. Most nagyobb esély van a békére, mint korábban, és ez – a háborús időszakhoz képest – jóval nyugodtabb gazdasági környezetet teremthet, s termékenyebb gazdasági lehetőségekkel jár majd együtt.

Péter B. Árpád