Extrém forróság: halak, szántóföldi növények, fenyőfák egyaránt szomjaztak a hőségtől

Szabó Zoltán, a közel 80 épített tóval halgazdálkodást folytató Tógazda Halászati Zrt. főagronómusa elmondta: dunántúli tavaik völgyzáró gátasak, tehát annyi víz van bennünk, amennyit az azokat tápláló patakok hoznak. Az extrém forróság, valamint a csapadék hiánya miatt egyes tavak azonban nem teltek fel. 

Az extrém forróság miatt csökkent a tavak vízszintje

A kevés vízmennyiség gátolja a betelepítést, a halak sem fejlődnek megfelelően. A kisebb vízmélység miatt felszaporodik a zöld alga, és kevesebb takarmányt is tudnak etetni halakkal. A tavaly lehalászott marcali víztározó idén júniusban csak félig volt vízzel. Nyáron a nagy párolgás és a csapadék hiánya miatt tovább csökkent a vízszint, télre viszont beállt nagyjából a normál üzemi vízszint. Egy félév azonban kiesett, hiszen kevesebb halat tudtak kihelyezni, nevelni, amellyel csak kisebb hozamokat lehet elérni. Szabó Zoltán elmondta, az Alföldön jobb a helyzet, mert a feltöltéses tavakba a nagy folyókból és a csatornarendszerekből pótolni tudják a vizet. A Dunántúlon a természetre vannak a bízva, egész évben fontos a csapadék, mert nemcsak a karácsonyi nagy forgalmat szolgálják ki, hanem tavasszal a horgászegyesületeket, illetve folyamatosan a halfeldolgozókat, és exportra is termelnek. 

A hőség mellett a mediterrán kártevők megjelenése is sújtotta a növénytermesztést

A repcetermesztést már nemcsak a csapadék mennyisége befolyásolja, hanem a túl korán érkező meleg, amelyre gyorsított kényszeréréssel reagál az olajos növény. Ahogy a mediterrán éghajlat egyre feljebb húzódik északra, már Észak-Olaszországban is gondot okoz a repce termesztése, pedig ott van víz, mondta Simonfalvi Elemér növényvédelmi szakmérnök, az Agrokem Kft. ügyvezetője. A túl korai meleg az őszi árpát is rosszul érinti. A kukoricába idén egy mediterrán gomba okozott aflatoxin fertőzést, ami miatt több tételt nem lehetett eladni, vagy csak nagyon nyomott áron. Az éghajlatváltozás miatt jelent meg a gyapotmoly is mint kártevő, amely korábban nem volt.

Mindez negatívan hatott idén a szántóföldi növénytermesztésre. A vetésszerkezet éppen ezért van átalakulóban Zalában, egyre nő a napraforgó és a szója vetésterülete, mert jobban bírják a meleget, a szárazságot és a kevés csapadékot. Az öntözés hozna megoldást, kihasználva Zala vármegye jó vízrajzi adottságát. Az elfolyó vizeket, árvizeket is meg lehetne fogni víztározókba, ami rengeteget tudna segíteni a termelés biztonságán, vélekedett a növényvédelmi szakember. 

A fenyőfák megszenvedték a forróságot az öntözés ellenére 

Több mint három évtizede termeszt fenyőfát Kustán Gyula őstermelő, Csonkahegyhát polgármestere. Mint mondta, lucfenyővel kezdték, ahogy változott a gazdaság, a vásárlók igénye, úgy álltak át a nordmann fenyő ültetésére, árusítására, 20 éve csak ilyent termesztenek karácsonyfának. Érdekes, hogy a lucfenyőt ismét keresik a vásárlók, az ezüstfenyőt pedig már alig. Leginkább a kisgyermekes szülők tartanak tőle, mert nagyon bökős. Díszítése és szállítása is emiatt nehézkes. A kis fa nem szép, a nagyra nőtt meg már túl sok helyet foglal el, magyarázta. 

Tudnak öntözni, de az idei nagy nyári forróságban sok fenyőfa száradt el, de összességében nem okozott nagy kárt a szárazság. A túl sok eső sem jó, mert akkor hirtelen nagyot nő a fenyő, hézagos lesz, úgymond megnyakasodik, és nehezebb eladni. Mivel mindentől távol fekszik a terület, a gombabetegség és rovarkártétel nem jellemző. Évente kétszer gyomirtóznak, korra tavasszal, illetve júliusban vagy augusztusban. A köztes időszakban pedig fűnyíróznak, mondta el.