Top 100

2023.02.16. 14:02

„Ilyenkor kell bátor kísérletbe fogni, ami aztán sikerré válhat” - Zalaco Zrt.

„A gazdaság örök hullámzásban van, válságok mindig voltak és lesznek is, de aki ilyenkor jól dönt, megerősödve kerülhet ki belőlük.”

Arany Gábor

A Zalaco tavaly 17 milliárd forintos árbevételt ért el, idén már 20 millárd a cél, mindezt öt százelék közüli nyereséggel

Forrás: Zalaco

Ezt Berta László, a Zalaco Zrt. tulajdonosvezérigazgatója fogalmazta meg, amikor az elmúlt évekről kérdeztük. Mint mondta, 1981 óta dolgozik gazdasági vezetőként, de ebből csak hat olyan évre emlékszik, amikor nem kellett kihívásokkal, válságokkal megküzdeni.

- A cég létrejöttének 70. évfordulóját 2020-ban, a Covid évében ünnepeltük volna, erre sok színvonalas programmal készültünk - idézte fel Berta László.

- Ehelyett azzal kellett szembenéznünk, hogy egyik napról a másikra felére csökkent a forgalmunk. Különösen sújtott minket az idősek védelmére bevezetett vásárlási időkapu - tette hozzá.

DRASZTIKUS LEÉPÍTÉS HELYETT SZOLIDARITÁSI ALAP

A kiút keresése mellett az első lépés a költségcsökkentés volt: ha kevesebb termék fogy, kevesebb munkaerőre van szükség.

Az első számítások szerint hétszáz dolgozójukból kétszáztól kellett volna megválni. E drasztikus leépítés elkerülésére szolidaritási alapot hoztak létre, amelybe három hónapon át a bérének néhány százalékát befizette a cég minden alkalmazottja a vezérigazgatótól a segédmunkásig. Emellett rövidített munkaidővel, szabadságolásokkal sikerült elérni, hogy véglegesen csak harminc munkavállalótól váljanak meg. Mindenkinek kifizették a végkielégítést, a felmondási időt, s amikor ez megtörtént, azonnal jelentkezett a megtakarítás. A beszállítókkal is kedvezményekben állapodtak meg a túlélésért. Sikerrel jártak, ehhez öt hónapot saját erőből finanszíroztak, aztán a forgalmuk lassan, de biztosan két év alatt visszaállt a korábbi szintre.

 

BERUHÁZÁS VÁLSÁG IDEJÉN

Közben zajlott a Fuvar utcában a beruházásuk második üteme, a sodorttermék-, azaz a kifliüzem építése, amit a járvány miatti utazási korlátozások nehezítettek. A külföldi kivitelező szakemberei néha csak a fél kontinenst megkerülve juthattak el Zalaegerszegre. Ráadásul a forint gyengülése 120 millió forinttal emelte meg a végszámla összegét. Mindezen sikerült túljutni, és az üzem már termel: ennek eredményeként az évi 80-100 millió darabos kapacitásuk két lépésben 240 millió darabra nőtt.

Alig lélegezhettek fel a Covidból, amikor 2021 októberében megérkezett a gázszámla hatszor nagyobb összegről, mint az előző hónapban. A korábbi nyolcmillió helyett 48, január-márciusban már 100 millió forint feletti összegbe került a gáz. Összességében havonta 200 millió forint többletet jelentett az energia árának növekedése. Ráadásul két hónapot előre kell fizetni a gázért, ami közel 500 millió forint kiadást jelent. Ehhez képest az üzemanyagok drágulása eltörpült, mondta Berta László.

- A Zalaco ehhez semmiféle segítséget nem kapott, ellentétben a kis- és középvállalkozásokkal, amelyek csak 2022 augusztusától néztek szembe a drágulással, és állami kompenzációt is kaptak. Ilyen aszimmetrikus viszonyok között kellett versenyben maradnunk - mutatott rá Berta László.

Újabb költségcsökkentést kellett bevezetni. Megszüntették a mindszenti és a soproni üzemüket, a termelést átcsoportosították.

A NEHÉZSÚLYÚAK SÚLYCSOPORTJÁBAN

Kijelenthető, kategóriájában a Zalaco a nehézsúlyúak súlycsoportjába tartozik, elegendő ennek érzékeltetésére, hogy tavaly 17 milliárd forintos árbevételt értek el, idén már 20 milliárd a cél, mindezt öt százalék körüli nyereséggel.

- Lehet, hogy furcsa, amit mondok, de ez elegendő, az extraprofitot ugyanis nagyon károsnak tartom. Elkényelmesít, és indokolatlanul, valós teljesítmény nélkül erősíti meg a gyengéket is, ez pedig nem segíti a fejlődést. Ha magasabb szintet érünk el, csökkenteni fogjuk az árainkat - szögezte le. - Ágazatunk, a magyar sütőipar és cukrászat annak köszönheti a túlélését, hogy ez az egyetlen termékcsalád, amely eddig töredékébe került a szomszédos országokhoz képest - magyarázta a vezérigazgató. - Nálunk húsz forintért adták a zsemlét, amikor mindenhol már száz forintnál is többe került, de még a jelenlegi áraink sem érik el az osztrák, illetve a német szintet. Ezért nem lehetett külföldről behozott olcsóbb áruval helyettesíteni ezeket a termékeket, és az import ellen szólt a forint leértékelődése is. Emiatt nem tudták kivédeni az elmúlt hónapokban lezajló áremeléseket a nemzetközi kereskedelmi láncok sem - fűzte hozzá. - A kiugró drágulások ellenére ezek a termékek még most is relatíve olcsónak számítanak. Úgymond, a Giffen-javak közé tartoznak, akárcsak a krumpli. Ezek jellemzője, hogy drágulás esetén nő a kereslet irántuk, mert még mindig olcsóbb ezzel megoldani az étkezést, hiszen a többi élelmiszer is egyre többe kerül. Ez persze bizonyos árszinteken és bizonyos fogyasztói csoportoknál igaz - magyarázta.

NAPJAINKRA SZELÍDÜLT AZ ÁREMELKEDÉS

Az energiaár növekedését csupán öt hónap késéssel tudták az áraikban érvényesíteni, de ez nem járt a forgalom csökkenésével a Zalaco hálózatában, ám a partnercégeknél történtek átrendeződések. Az áremelkedés napjainkra szelídült, de még nem állt meg, az azonban nem tudható, mennyi lesz még. Ha stabilizálódik az alapanyagok és az energia ára, akkor nem lesz szükség továbbiakra. A drágulás mögött ugyanakkor nem pusztán az energiaár-robbanás, valamint a magyar és a külföldi piacok kiegyenlítődése állt, hiszen tavaly újabb sokk következett.

- Rémálmomban sem gondoltam volna, hogy 2022-re a liszt a kilónkénti 90 forintról 220 forintra drágul egy év alatt. Ennek magyarázatát csak a gabonatermelők tudnák megadni - tért át a másik területre.

Az alapanyagok és az energia drágulása megnövelte a Zalaco forgótőkeigényét, ami 1,2 milliárd forint többletet jelentett. - Erősségünket mutatja, hogy saját eszközökből ezt képesek voltunk finanszírozni. A gazdasági környezetet figyelve ez lesz a követendő út, mert pénzszűke várható, a hitelek nagyon megdrágulnak, és ebbe még a jó vállalkozás is tönkre tud menni. Az infláció kezelésének ugyanis egyik módja a kereslet, a jövedelmek csökkentése, és láthatóan ebbe az irányba halad az ország, mert hosszú távon ilyen kamatok mellett nem finanszírozható az állam - magyarázta.

SZAKKÉPZETT MUNKAERŐRE LENNE SZÜKSÉGÜK

Ennek egyik járulékos hatása lehet viszont a magasabb jövedelmet kereső munkaerő elvándorlása, méghozzá a határon túlra, tovább növelve a dolgos kezek hiányát idehaza, amit a Zalaco is megérez.

- Alapvetően szakképzett munkaerőre van szükségünk, 50-60 dolgozót tudnánk alkalmazni, de péket, karbantartót nehezen találni. Újabb üzemet ezért sem tudnánk nyitni, mert nincs hozzá munkaerő. Ezért is kell folyamatosan korszerűsítenünk. Korábban a sajtos pogácsa gyártásával három műszakban 54 dolgozó foglalkozott, most az új üzemben kilencen látják el ugyanezt -mondott példát.

 

JELEN LENNI A VIRTUÁLIS TÉRBEN IS

A modernizáció része: jelen lenni a virtuális térben is. Ha valaki boltjárás nélkül akar megismerkedni a Zalacóval, elegendő elmerülni az internet világában, folyamatosan megtalálni őket a legnagyobb közösségi oldalakon termékbemutatókkal, akciókkal, játékokkal. Kiemelkedő az oldalaik látogatottsága.

Ennek is része lesz abban, hogy elérhessék középtávú céljaikat, aminek 15 a sarokszáma: három év alatt 15 százalékkal növekedjen a termelési volumen, ugyanennyivel emelkedjen a vevők száma, s ennyi új boltot nyitnak meg a határokon túl is.

A ZALACO NEVE ISMERT KÜLFÖLDÖN IS

A Zalaco neve már most ismert külföldön, hiszen évente egymilliárd forintos exportot bonyolítanak le. A terjeszkedést, mondhatni monarchiás alapon tervezik Zalaegerszeg 50-100 kilométeres körzetében. Üzletek nyitására készülnek Ausztriában, Horvátországban és Szlovéniában. Az első vásárlókat lendvai boltjukban várják már idén nyáron. Ehhez speciális malmot is beindítanak, ahol hajdinát, kölest, kukoricát, árpát őrölnek, és az egykor népszerű, de az idők folyamán háttérbe szorult alapanyagokkal készülő újszerű, mégis tradicionális termékekkel jelennek meg a piacon.

- Hosszú ideje terveztem, s most jött el az ideje, mert a régi már nem működik, ahogy megszoktuk, a jövőt pedig még nem látjuk, ilyenkor kell bátor kísérletbe fogni, ami aztán sikerré válhat. Az ütemre rá kell érezni, ha túl korán kezdünk bővíteni, nem tudjuk megvalósítani, ha későn, lemaradunk. Költséget csökkenteni, hatékonyságot növelni, saját erőből finanszírozni a termelést, ez a talpon maradás titka - fogalmazta meg végül Berta László.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!