40 éve nem volt ilyen mértékű az infláció

2022.11.24. 10:30

Pleschinger Gyula előadása a MKT zalai szervezetének Közgazdász délutánján

Alapkamat, kamatdöntés, folyó fizetési mérleg, államadósság, GDP, monetáris politika, likviditás, államkötvény kibocsátás, devizapolitika.

Arany Horváth Zsuzsa

Fotós: Umberto Pezzetta / Zalai Hírlap

A naponta hallott szavak kicsit távol állnak tőlünk, jobban értjük, mi több érezzük az egyre kevesebbet érő forint, azaz a csökkenő értékű fizetés realitását, bár az okait alig látjuk át. Pedig érdemes rászánni az időt, noha nem állítom, hogy nyugodtabbak leszünk. A hazai monetáris folyamatokra kínált rálátást a Magyar Közgazdasági Társaság zalai szervezete, személyesen dr. Csanádi Ágnes egyetemi tanszékvezető, a szakmai szervezet alelnöke meghívására Zalaegerszegre érkezett dr. Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának tagja.

A pénzügyi szakember pályaívét a közgazdaságtudományi egyetem, több kereskedelmi bankban szerzett tapasztalat, minisztériumi beosztások, a Budapesti Értéktőzsde felügyelőbizottsági tagsága, a Világbank és nemzetközi pénzügyi szervezetekben betöltött pozíció, Államadósság Kezelő Központ, az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) és a Magyar Nemzeti Bank határozza meg.

Pleschinger Gyula (69) a zalai közgazdász délutánon tartott előadásában a Magyarország pénzügyi helyzetét aktuálisan befolyásoló nemzetközi gazdasági és politikai légkört, a magyar kormány és a Magyar Nemzeti Bank, benne a monetáris tanács mozgásterét járta körül.

A 2020-as éveket megelőző időszakot az alacsony infláció és kamat, többféle növekedési hitel, jelzálog vásárlás, következésképp pénzbőség jellemezte, mondta, amit a termelékenység nem tudott követni, tehát látható volt az infláció közeledte. Mielőtt a monetáris szigorítást sikerült volna elindítani, beütött a világjárvány, ami prioritássá tette a munkahelyek megőrzését, a cégek működtetésének fenntartását. (A fiskális politika a mindenkori kormány feladata, a monetáris, azaz a pénzügyi stabilitás biztosítása pedig a nemzeti jegybanké.)

A visszatérést a normalitáshoz a járvány lecsengése lehetővé tette volna, de akkor meg jött az orosz-ukrán háború, azonnal megdrágultak a nyersanyagok, 40 éve nem volt ilyen mértékű az infláció globális bizonytalanság, kedvezőtlen befektetői hangulat, folytatta az előadó.

Fotós: Umberto Pezzetta / Zalai Hírlap

Miből áll a ma tapasztalható infláció? Pleschinger Gyula öt forrást jelölt meg: a magas nyersanyag és energiaárakat, (kukorica, szilícium, alumínium, olaj, búza, gáz), az ellátási láncok töredezettségét, a pandémia alatt felgyűlt kényszermegtakarítások rázúdulását a piacra, a fogyasztási szerkezet átalakulását, a munkaerőhiányt. Mind az ötre próbál reagálni a világ: alternatív energiaforrásokat kutat, már Európában igyekeznek gyártani azt, amit Kínából hoztak eddig (akkumulátor, chip), lassan sikerül elfogyasztani az extra megtakarításokat, az áruvásárlás mellett ismét emelkedik a szolgáltatások igénybe vétele, a munkaerőre hat a recesszió, ami a reálkeresetek növekedését lassítja. Miután 2022 októbere, novembere fordulóján hét európai országban már stagnálást mutatott az infláció, ebből arra következtetnek a hazai szakértők, hogy talán elérte a tetőpontját, 2023 fordulópont lehet. A Magyar Nemzeti Bank befejezte a 16 hónap alatt végzett alapkamat emelési ciklust, most 13 százalékon áll, "ennek már elégnek kell lennie", fogalmazott a monetáris tanács tagja. (A régió legmagasabb alapkamata a magyar.) A termelői árak mostanra beépültek a fogyasztói árakba, ami szintén lefele húzhatja az inflációt. Ámbár az élelmiszeripar okozhat meglepetéseket, tette hozzá. Az MNB a statisztikai hivatal adatait elemezve úgy látja, a kormányzati beavatkozások mellett is csökkennie kell az áremelkedés tendenciájának. Meglepő, hogy Magyarországon magasabb az élelmiszeripari infláció, mint a környezetében, erre egy okot találtak, méghozzá a hazai mezőgazdaság és az élelmiszeripar gyenge termelékenységét, de a megfelelő verseny hiánya is ott lehet az okok között.

A nemzetgazdaság növekedési számai bizonytalansággal néznek szembe, a számok a kitettség miatt nehezen tervezhetők, még nehezebben tarthatók. El kell fogadnunk, ha 2023-ban a technikai recesszió az export gyengélkedése miatt velünk lesz. A belső kereslet javíthat a helyzeten, az európai magországok teljesítményének 90 százalékának elérésével 2024-ben elégedettek lehetnénk.

A folyó fizetési mérleg hiánya 8 százalék, ezt nem tartják elfogadhatónak a hitelminősítők, a befektetők, hiszen valóban csúnyán néz ki, mondta a pénzügyi szakember. Ráadásul a költségvetési egyenleg is negatív, az ikerdeficit mérete kiugró. Pleschinger Gyula megoldásként az EU-pénzek mihamarabbi megszerzését tartja.

A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi válságkezelő intézkedései közül kiemelte a kötelező banki tartalék rátájának emelését (1 százalékról 5-re), amit naponta meg kell képezni. Egy hónapos diszkontkötvény kibocsátás történt, a hosszú lejáratú kötvényekkel a likviditások (szabad pénztartalékok) 60 százalékát sikerült leköttetni. A rossz hírek (nem jön gáz Ukrajnából) gyengítették az intézkedéseket, Magyarország pénzügyi stabilitása a régióban kiemelkedően sérülékeny maradt, a forint elleni spekuláció sem kerüli el. Az MNB devizatartalékainak a rövid hatályú adóssággal legalább megegyezőnek kell lennie az IMF szabályai szerint, ezzel együtt nem látja értelmét intervencióval védeni a forintot (eurót vásárolni forintért). Pedig az például Csehországnak bejött, évekig vásárolta az eurót a cseh jegybank, ami az energiaválságban jól jött nekik.

Nem volt elegendő az eddigi intézkedéscsomag, további lépés lett a kamatfolyosó (teteje 25 százalék) bevezetése. Az alján korlátlan betét, a tetején korlátlan hitel, 1 napos betét 18 százalék kamatra, egynapos devizacsere ügylet, sorolta az MNB munkatársa. Nehézfegyverzet bevetése, jellemezte a szakember. Hatás: megérte az MNB-ben tartani a pénzt, veszélyes lett a spekuláció, a forintot sikerült lehozni a 430 forint= 1 euró tartományból 400-ra.

Mivel a 13 százalékos alapkamat hosszú távon árt a gazdaságnak, itt már át kell adni a terepet a fiskális politikának, hogy a folyó fizetési mérleg javuljon, jöjjön az EU-s pénz.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában