Geszti Péter az újratervezéshez adott tanácsokat a vállalkozóknak Zalaegerszegen

Az EmeRTon-díjas énekes, dalszövegíró és előadóművész a telt házas zalaegerszegi szakmai találkozón elsősorban reklámszakemberként és üzletemberként mutatkozott be. A sokak által kedvelt „szöveggyáros” saját életéből vett, illetve hazai és nemzetközi példákkal illusztrálta a megújulás folyamatát. A jelenlévők a humoros, szórakoztató, ám mégis kőkeményen őszinte előadás során tükröt kaphattak a magyar mentalitásról, gondolkodásról, miközben hasznos és előremutató tanácsokkal lettek gazdagabbak. 

Geszti Péter sok más elfoglaltsága és kezdeményezése mellett (Rapülők, Jazz+Az, Gringo Sztár, Nemzeti Vágta, ARC köztéri óriásplakát-kiállítás) saját reklámügynökségének társtulajdonosa és kreatív igazgatója, tehát számára is létfontosságú, hogy naprakész információkkal rendelkezzen gazdasági és társadalmi témákban egyaránt. Az előadás elején leszögezte, hogy legtöbbet bukásaiból tanult, s nemes egyszerűséggel biztatta mindazokat, akik a saját útjukra szeretnének lépni vagy újítani: „Ha hülyeség valami, de működik, akkor az nem hülyeség! De hogy kiderüljön róla, hogy az-e vagy sem, ahhoz ki kell próbálni! És az sokszor sokba kerül”. Mint mondta, sikeres kezdeményezéseinek, vállalkozásainak titka, hogy élete során legtöbbször csak másként csinált már meglévő vagy befutott dolgokat. Másrészt mindig a pozitív gondolkodás és hozzáállás, a nyitottság híve volt, s a legnehezebb élethelyzetekhez is tudott alkalmazkodni vagy a kudarcok után azonnal felállni. Mindehhez azonban az kell, hogy túllépjünk a komfortzónánkon, mondta. 
A hallgatóság megtudta azt is, hogy az első Nemzeti Vágta 2007-ben 100 millió forintos veszteséggel zárt, s egy évig dolgozott azon, hogy a mínuszokat letornázva mégis megvalósulhasson régi álma. 

Geszti Péter szerint a vállalkozás nem csupán pénzkereseti eszköz, a megélhetés záloga, hanem sokszor önkifejezési forma is. Egy vállalkozónak pedig sokszor az adott körülményekhez kell igazodnia, a pillanatnyi lehetőségeket megragadnia. Szerinte ma amolyan „szociokulturális dráma” zajlik Magyarországon, ami nagyjából azt jelenti, hogy kevésbé szeretjük a változásokat, az inkább frusztrál minket. A napi rutin miatt (felkelünk, iskolába és dolgozni megyünk, hazaérünk, lefekszünk) sokszor lemaradunk magáról az életről, az élményekről. Fontos tehát ezen a negatív lelki attitűdön fordítani. Egy szociológus barátjától vett összehasonlítással szemléltette például az amerikai „business kultúra” és a magyar „törzsi kultúra”, illetve mentalitás közötti különbséget. 

– Talán az egyik leglényegesebb különbség, hogy amikor rosszul mennek a dolgok, az az amerikaiak szerint a saját döntésük következménye, nálunk magyaroknál meg másokra hárítunk. Amikor valami különböző vagy más, az náluk érdekes, nálunk pedig veszélyes. Arra biztatnék mindenkit, hogy gondolkodjon mindig nyitottan. Egyes felmérések szerint csupán az emberek három százaléka keresi az újat, s gondolkodik így. Inkább tartozzunk mi is ezekhez a kevesekhez. Legyünk újítók, kreatívak. A kreativitás pedig nem más, mint a hülyeség hirtelen megszűnése – fogalmazott az előadó. 
Geszti Péter még egyszer hangsúlyozta, az innováció lényege, hogy valamit másként csináljunk, mint eddig. A mesterséges intelligencia, a robotizálás, az okostelefonok világában meg kell tanulni a tudomány nyelvét, hiszen ezeket az okoseszközöket naponta használjuk. Látszódni kell az online térben, mert a vevők és a leendő munkaerő többsége ma már ott található. 

A digitális forradalom miatt tanácsos a weboldalak mellett minél több közösségi platformon jelen lenni. A keresőoptimalizálás is fontos, ugyanis nem mindegy, hogy milyen kulcsszavakat használunk, hogy ránk találjanak, hívta fel a figyelmet a reklámszakember. 
Fontos szempont, hogy a weboldalak a mobiltelefonokon is élményszerűek, áttekinthetőek legyenek. A vállalkozás vagy az elégedett vevő ugyancsak influenszer, így a kedvező véleményt minél több helyen célszerű közzétenni. A vásárlók és álláskeresők szeretik a személyes történeteket, a bizalomgerjesztő munkahelyi miliő és csapat bemutatását. 

Végül nem elhanyagolható szempont az sem, hogy egy jól megszerkesztett kép többet mond ezer szónál. Vállalkozóként használjuk bátran a közösségi média analitikáját, statisztikáit, így képet kaphatunk nemcsak magunkról, hanem akár versenytársainkról is, illetve arról, hogy esetleg mit kell változtatnunk. A jó marketing alapja pedig nem más, mint a megfelelő véleménykutatás, amit sok esetben szinte ingyen elérhet a vállalkozó a saját vevőkörét vagy ismerőseit kérdezve. Ez a módszer nem kisebb vállalatot, mint a Concorde-ot mentette meg a csődtől, szemléltette Geszti Péter.