A hektikus időjárás ellenére is elfogadható eredményekről számolnak be a zalai gazdák

– Bizony, téli álmukat alusszák a munkagépek, megérdemlik, sokat dolgoztak az idén – magyarázta Simon József mezőgazdasági vállalkozó, amint a legújabb szerzeményét, gépparkja büszkeségét, 15. traktorját, az ereje teljében lévő, szinte új MTZ 1025-ös Belarust készítette elő a több hónapos sziesztára. Lesz majd dolga bőven az új gépnek, ezzel végzik a permetezést, s a nagy melegben végzendő munkákat, a vezetőfülke ugyanis légkondicionált. – Kell, hogy vigyázzunk az egészségünkre – jegyezte meg Simon gazda –, alkalmazottammal, Németh Józseffel mi is megtettük a magunkét, az utolsó tábla kukorica aratásakor, november 10-én 9 órakor ültem be a kombájn kabinjába és 22 óra 15 perckor szálltam ki belőle. Ma elmondhatom, minden kinti mezőgazdasági munkával végeztünk, s a gépek is rendben vannak.

A Simon-gazdaság 140 hektárjának minden négyzetmétere megmunkálva várja a tavaszt. Zalaegerszeg déli határában 12 hektáron a repce jó erőben indul a télnek, szépen kel 20 hektáron az őszi árpa, 6 hektáron az őszi búza – a gyomirtózásuk is megtörtént –, sok pénzt meg lehet vele spórolni, állítja a gazda, hiszen így a gyomok nem zsákmányolják ki a talajt – szükség is van az ilyetén takarékoskodásra is, hiszen a múlt évihez képest a három-négyszeresére emelkedett a műtrágyák ára, különösen a nitrogénalapúaké. A talaj vízháztartását viszont munkával, jelesül tarlóhántással óvták, ráadásul a beszántott gyökerek, növények is javítják a minőségét.

– A tápanyag-utánpótlást úgynevezett „zöldítéssel”, vagyis zöldtrágyázással, a mustár és az olajretek keverékének a másodvetésével is erősítettük. A szabályok szerint a földbe juttatásuk után legfeljebb 60 nap után ajánlott aláforgatni, mi 25 hektáron alkalmaztuk és 100 napig hagytuk a növényeket növekedni. A műtrágyák drágulása miatt áttértem a folyékony lomb­trágyák használatára, ami lényegesen költséghatékonyabb. Már megvásároltam a jövő évre szükséges összes „input” anyagot, így el tudom mondani, hogy sajnos a növényvédő szerek ára is többszörösére emelkedett, s a drágulás folyamatos. Ugyanez jellemző a gép­alkatrészekre, a vetőmagokra is. Ez utóbbiakat már megrendeltem, természetesen fém­zárolt legjobb minőségben.

– Milyen osztályzatot adna a szántóföldi növényeik idei eredményeire?

– A közepesnél jobbat, s ezt nagyon nehéz időjárási körülmények között értük el – válaszolta Simon József. – Tavasszal kevés volt a nedvesség a talajban, szomjaztak az őszi vetések, a tavasziaknak a keléshez kellett, de szerencsére az utolsó pillanatban megérkezett a kiadós eső. Ugyanez történt nyáron, a július 16–17-i eső szó szerint megmentette a kukoricát és a napraforgót – ha 3-4 napot késik a csapadék, nem arattunk volna az idén kukoricát. A napraforgótermés ugyan gyenge lett, a szokásos hektáronként 3,3 tonna helyett csak a 2,5 tonna termett, a kukorica 10 tonnás átlaga viszont jónak mondható, bár a magas víztartalma miatt szárítani kellett. Ez is az időjáráson múlt, az első korai fagyban megállt a kukorica vízleadása, s a szárítása bizony pénzbe került, mert 14 százalékos víztartalom feletti tárolás esetén bepenészedne a mag. Hasonló volt a helyzet a napraforgóval is, de azért már nem aggódom, mert már értékesítettem. A kukoricát még nem, szerencsére nem nekem kell a vevőket keresnem, a jelentkezők ajánlatai közül kiválaszthatom a legjobbat. Az őszi és a tavaszi vetésű gabonák is hozták az erős átlagot, a tavaszi árpa a 7,4 tonnájával jónak volt mondható.

Simon József az idén belevágott az úgynevezett „precíziós gazdálkodásba”. Az első lépésként a munkagépre felszerelt a GPS-es sorvezető által navigálva kerüli el, hogy ugyanarra a helyre többször is kerüljön műtrágya, permetszer vagy kezeletlenül maradjon terület. Ezt 2-3 éven belül – figyelve a pályázati lehetőségeket – felfejleszti a termőhely-specifikus, talajtulajdonságokat, termőhelyi viszonyokat, a termesztett növény igényeit a korszerű térinformatikai módszerekkel feldolgozó és alkalmazó GPS-es technológiára.