Fennállásának 20. jubileumát ünnepelte a zalai alapítású faipari klaszter

A klaszter megalapításának kezdeményezője Kurusa László, a Zala Bútorgyár akkori vezérigazgatója volt, aki beszámolt a mostani jubileumi eseményről. Mint emlékeztetett rá, a szervezet 2001. június 14-én alakult meg a zalaegerszegi Megyeháza dísztermében a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mint munkaszervezet támogatásával. A klaszter első gesztora a Zala Bútorgyár Rt. volt. Magyarország akkori második, ma már „rangidős” klaszterét 15 alapító hívta életre azzal a céllal, hogy megerősítsék a magyar fa- és bútoripart, és mind összetételben, mind minőségben és árban nemzetközileg versenyképes termékeket legyenek képesek gyártani és piacra vezetni.

A klaszter irányítása 2010-ben került Sopronba, ahol Pakainé dr. Kováts Judit kandidátus akkreditáltatta a szervezetet, s így jött létre 2012-ben a PANFA Akkreditált Innovációs Klaszter. A klasztertagság több előnnyel is jár, ezek egyike a pályázatoknál elérhető pluszpontok, de jelentős az állami támogatás is, amely a magyar klasztereknek 2022-ben 50 milliárd forintos keretösszeggel áll rendelkezésre, ami új lehetőséget teremt a fa- és bútoriparban érdekelt vállalkozók és intézmények számára is.

A gazdasági szerveződés szép eredményeket mondhat magáénak, hiszen a hálózat 2013-ban és 2017-ben is elnyerte az Akkreditált Innovációs Klaszter címet, 2014-ben pedig az ESCA nemzetközi szervezet (European Secretariat for Cluster Analysis) kiválósági „Bronz minősítését”. A Klaszter jelenleg 58 taggal működik a nyugat-dunántúli régióban. A tagok túlnyomó része fafeldolgozásban, épületasztalos ipari termékek előállításában és bútorgyártásban dolgozik, de jelentős szakmai hátteret biztosít számukra a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatív Kara és a K+F tevékenységek erősítéséért fe­lelős Vállalati Kapcsolatok és Innovációs Központja, illetve a grazi Institut für Innovations- und Trendforschung (IITF) is.

A klasztermenedzsment feladatokat 2011 óta az EFFIX-Marketing Kft. látja el Sopronban, melynek vezetői nemcsak szakmailag, de magánemberként is ezer szállal kötődnek a faiparhoz. A szakmai, iparági munkában a tagok az innovációs és fejlesztési projektekre, piac- és termékfejlesztésekre és az oktatásfejlesztésre koncentrálnak. A szakma ismertségének és elismertségének javításában a többek között kiállításokon, vásárokon vettek részt Bécsben, Klagenfurtban, Budapesten, Sopronban is. A szervezet kiváló kapcsolatot ápol osztrák és erdélyi faipari klaszterekkel, melyek tagjaival folyamatos szakmai tapasztalatcserét folytatnak. Európa számos országába szerveztek tanulmányutakat, az olasz tanulmányúton például az osztrák és magyar vállalkozások közösen vettek részt a milánói Salone del Mobile-n, Európa legnevesebb bútoripari szakvásárán.

Barna Katalin, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője a 2021–30 évi, kidolgozás alatt álló Klaszterstratégiáról beszélt a találkozón. Mint mondta, a klaszterek jelentős gazdasági erőt képviselnek hazánkban, a klaszterpolitika legfontosabb célkitűzése, hogy minden főbb húzó iparágaiban legyen minimum egy kimagasló innovációs kapacitással és nemzetközi láthatósággal bíró együttműködés, amely összefogja az adott iparág kulcsszereplőit. 2030-ra kitűzött cél, hogy a hazai GDP 10 százalékát együttműködésben résztvevő gazdasági szereplők adják. Elérendő, hogy a magyar klaszteresedési folyamat a nemzetközi trendnek megfelelő szintjére lépjen, és a magyarországi klaszter-ökoszisztéma az európai élvonalba kerüljön.

Az esemény zárásaként többeknek is elismerő oklevelet adtak át. Arany oklevelet kapott a lenti FA-FERI Kft., zalai alapító tagként a Kanizsa Kárpit Kft., a Kanizsa Trend Kft., a Szalai Kft. és a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.