Újabb kiskapukat zártak be: módosítások az agrárium területén

Az elfogadott törvénycsomag 22 jogszabályt módosít az agrárium területén, többek között olyan kiemelt témákban, mint a földforgalmi szabályozás, a termőföld védelméről szóló előírások vagy a jogszerű földhasználat szabályai.

A változásokról, és azok jelentőségéről Sabján Krisztiánt, a NAK Zala megyei elnökét kérdeztük, aki néhányat kiemelt a legfontosabbak közül. Ilyen az elővásárlási jog a földeknél.

– A módosítás értelmében az elővásárlási jognak már az elfogadónyilatkozat meglétekor fenn kell állnia. A visszaélések megakadályozását szolgálja az a rendelkezés is, miszerint a vételár aránytalanságának vizsgálatakor figyelembe kell venni a földön az önálló vagyoni értékű jogokat, továbbá más terheket is. Ezután már nincs lehetőség arra, hogy jelzálogjog bejegyzésével tartsák távol az elővásárlókat. Ha a vizsgálatkor a kamara ilyen visszaélést tapasztal, akkor joga van, hogy az adott esetben elutasítsa vagy ne fogadja el a földvásárlást. Ilyenkor a helyi földbizottság a jelzálog értékét is figyelembe veszi a vételár vizsgálatánál – tájékoztatott a megyei elnök.

A másik jogszabály, amit módosítottak, a mezei leltár.

– Ez egy másik kiskapu, amit sikerült bezárni a haszonbérletek kapcsán. A korábbiak szerint a haszonbér­leti szerződés alapján nem a bérbeadót, hanem az újabb haszonbérlőt terhelte a mezei leltárban foglaltak megtérítése. Ilyen feltételek mellett nyilván aligha jelentkeznek a kifüggesztett szerződésre. Kimondatott tehát, hogy a mezei leltár megtérítése nem hárítható át a következő haszonbérlőre, annak viselésére minden esetben a bérbeadó köteles.

Sabján Krisztián a változásról leegyszerűsítve elmondta: ha a régi bérlő a haszonbér­letbe tett plusz beruházást, amit számlákkal bizonyított, és azt tovább akarta volna az új bérlőre hárítani, az a módosított törvény szerint már nem lehetséges. Ha valóban történt értéknövelés, akkor azt a tulajdonosnak kell állnia.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése kapcsán is érdemi változások történtek, a bekebelezés szabályozása pozitív irányban változott.

– A jogszabályi változás szerint akár a „legkisebb” tulajdonostárs is élhet a bekebelezés eszközével, hiszen több jelentkező esetén egyedül az dönt, melyik tulajdonostárs tette a magasabb árajánlatot. Mostantól senki sem lesz kizárva a bekebelezésből. Igazából a tulajdonos jól jár, mert valószínű, hogy a legmagasabb áron értékesíti a földjét.

Sabján Krisztián a termőföldvédelmi szabályok változásánál a napenergia-hasznosítással kapcsolatos részt is megemlítette.

– Egyre-másra létesülnek napelemparkok az országban, így megyénkben is. A napenergia-termeléshez fűződő érdekeknek azonban arányban kell állnia a termőföld védelméhez fűződő érdekekkel, és ezt szolgálja a törvénymódosítás is. A napelemművek termőföldre történő telepítése esetén a törvény eddig is tartalmazott könnyítést, hiszen például a napelemek telepítésekor a termőterület más célú hasznosítása mentesül az ingatlanügyi hatóság engedélye alól. Mostantól viszont csak az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldek esetében lesz lehetőség a mentességre. Ez azt jelenti, hogy egy szántóföldi kultúra jó hasznosítására való földet nem engednek napelemparkká átalakítani. Érdekesség, hogy a jogszabályok bevezetik a kísérleti gyümölcsös ültetvény intézményét is, amely tudományos, kutatási vagy vizsgálati célokat szolgál.

A fontos döntések között szerepelt a jogszerű földhasználattal kapcsolatos változtatás is. Eddig jogcím hiányában jogszerű földhasználónak minősült az, aki bent volt az őstermelő családi gazdaságban. Ezután pedig már csak az őstermelő családi gazdaság képviselője tekinthető ilyennek. Tehát a családi gazdaságokról szóló törvény alapján a többi tag képviseletében az őstermelő családi gazdaság képviselője járhat el.

A NAK megyei elnöke zárásként a kárenyhítési hozzájárulás emeléséről tájékoztatott, ami például jégkár esetén fontos a gazdálkodóknak. A változás a kárenyhítés mértékét érinti, miszerint ültetvényművelésnél 3000 forint helyett 4500 forint, szántóföldi zöldségtermesztésnél vagy szántóföldi zöldségtermesztésre szolgáló termőföldnél 3000-ről 4500 forintra emelkedett. Ami a legtöbb embert érinti, az az egyéb szántóföldi kultúrára vonatkozóan a kárenyhítés mértéke, hektáronként 1000 forintról 1500 forintra nőtt. Az önkormányzatokat érintő változás még a mezőőri szolgálatok járulékának felhasználása. A jogszabály kimondja, hogy a mezőőri járulékot az önkormányzatok kizárólag mezőőri őrszolgálat céljára fordíthatják.