Frissen Zalából

2021.07.26. 06:50

Órási az építőipari áremelkedés! Mutatjuk, mi a helyzet Zalában

Van olyan faipari termék, aminek az ára bő egy év alatt 400 százalékkal emelkedett. Hogy meddig tart az általánosan magas árszint, nem tudni, de hogy a régi árak már nem térnek vissza, abban a forgalmazók biztosak. Körképünkben három vállalkozás vezetői osztják meg az építőipari áremelkedésekkel kapcsolatos információikat.

Horváth-Balogh Attila, Jóna István, Péter B. Árpád

Czupi György: A vasanyagok ára duplájára nőtt

Forrás: Zalai Hírlap

Fotó: Katona Tibor

Brutális áremelkedés

A faiparban is brutális áremelkedés ment végbe az elmúlt időszakban, aminek a forgalmazók ugyanúgy csak elszenvedői, mint a vásárlók. A drágulás oka nagyon összetett. A részleteket elsőként Varga Zoltán, a FA-FERI Fafeldolgozó Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője és Horváth Ferenc cégtulajdonos világította meg. A nagykanizsai vállalkozás egyebek közt forgácslapok, munkalapok, MDF- és OSB-lapok, farost- és rétegelt lemezek, fűrészáruk forgalmazásával, bútorvázgyártással foglalkozik.

– Az idei év gyakorlatilag azzal telik el, hogy folyamatosan új árlistákat készítünk, hiszen állandóan változnak a beszerzési árak – bocsátotta előre Varga Zoltán. – Az első ilyen alkalom, ami megmaradt az emlékeimben, tavaly decemberben volt, amikor az egyik nyugat-magyarországi gyártó képviselője megkeresett és bejelentette, hogy januártól áremelés lesz, erre számítsunk. Akkor még az volt az indok, hogy a Covid miatt betárolnak a cégek, van egyfajta átmeneti keresletfelfutás – és attól kezdve folyamatossá vált mindenféle faipari alapanyag áremelkedése. A havi egy-két áremelés a minimum. Már augusztusra is jelezték a gyártók, hogy folytatódik a drágulás, de hogy mekkora, azt még nem tudják. Sajnos a külföldi és a hazai faanyag egyformán drágul. A gyártóktól kiinduló folyamat sok mindenen múlik: mennyiért tudják beszerezni az alapanyagot, hogyan alakul a kereslet, milyen, illetve van-e elegendő gyártókapacitás és miből van hiány. Ez utóbbi egyébként az áremelések legfőbb oka. A hiány pedig azért keletkezett, mert nincs fa. Információink szerint Amerika, hogy védje a szén-dioxid-kvótáját, nem termel ki fenyőfát a saját erdőiből, helyette felvásárolta Európában az összes fenyőrönköt. Ráadásul jóval magasabb áron, mint ami korábban megszokott volt itt. Ezzel feltolta az árakat, s emiatt az európaiaknak nem jut rönk. A drágulás másik oka, hogy a megváltozott környezetvédelmi előírások miatt a natúr és laminált forgácslapokat a gyártók magasabb költséggel és több időráfordítással tudják előállítani. Így a gyárak kapacitása jelentősen csökkent. A harmadik ok a Covid, pontosabban az az időszak, amíg otthon voltak az emberek és ráértek gondolkodni, mit, hogyan kellene változtatni az otthonukon, a bútorokon. Utazni nem utazhattak, az arra félretett pénzt az említett célokra költötték, amitől a kereslet óriásira nőtt. S nem utolsósorban: nagyon megemelkedtek a szállítási árak is, egy konténer például Kínából 2000 euróba került, most 9-10 ezer euró. Ez minden alapanyagra rárakódik, a fától a vasig. A drágulás nem Magyarország-specifikus, hanem világméretű.

Kovácsné Török Melinda és Horváth László árakat egyeztet a FA-FERI Kft. nagykanizsai bútorasztalos boltjában Fotó: Szakony Attila / Zalai Hírlap

80 és 400 (!) százalék

Azt már Horváth Ferenctől tudtuk meg: 2020 óta az áremelkedés mértéke általánosságban a faipari alapanyagok tekintetében 80 és 400 (!) százalék közötti. Utóbbira konkrét példa a tetőléc, aminek korábban 100 forintba került métere, most pedig 400 forint. Hasonló a helyzet az OSB-lapokkal.

– A gyártók is drágábban jutnak hozzá az alapanyagokhoz, de nem ennyire drágán – magyarázta a cégtulajdonos. – Nyilván tudatában vannak annak, hogy ha a vevő elmegy a konkurenciához, ott sem kapja meg olcsóbban a kiszemelt árut, ha megkapja egyáltalán, és ezt a helyzetet ki is használják. Így aztán az áremelésnek gyakorlatilag nincs, ami gátat szabjon. Úgy vélem, ebben az ügyben a kormány sem tud majd segíteni. A vásárlók közül viszont egyre többen mondják azt, hogy ennyit nem adnak a faanyagért, inkább kivárnak. Emiatt – ha mindannyian így gondolkoznak – előbb-utóbb mérséklődnek az árak, de a régi árszint már nem jön vissza, ebben biztos vagyok.

Az áremelkedéseknek okairól Cserép János, a keszthelyi Jánház építőanyagkereskedés-hálózat ügyvezető igazgatója is azt mondta: egy részük Magyarországtól független, hiszen például európai krízis alakult ki az épületfát illetően, amelyből nagyon kevés áll rendelkezésre – ő is az Egyesült Államok felvásárlásait említette. A szakember a vírushelyzet kapcsán többek között arról beszélt: a tetőfóliában lévő, a párát kiengedő membránt Kínában gyártják, de azt jórészt elhasználták a maszkokhoz. Másrészt az ázsiai országban nincs elegendő konténer, ezért aki importálni akar, először ki kell vinnie az üres szállítóalkalmatosságot, ami jelentősen megdrágítja a beszerzést.

Amerika felvásárolja az európai fát, és felverte az árakat

A szigetelőanyagok áremelkedése is összefüggésben van a pandémiával. A habok alapanyaga egy kőolajszármazék, ami a kerozin melléktermékeként képződik, ám mivel a járvány idején gyakorlatilag nem jártak a repülők, ebből súlyos hiány alakult ki – sorolta a további tényezőket Cserép János, leszögezve: a többi építőanyag esetében viszont kielégítő az ellátás, és néhány szélsőséges esetet leszámítva nem tapasztalható jelentősebb, 6-10 százaléknál nagyobb drágulás.

– A jelenlegi helyzetben nincsenek sokan, akik visszakoznak, halasztják a beruházást – válaszolta felvetésünkre az ügyvezető igazgató –, ugyanis akadnak alternatív megoldások, alapanyagok, amelyek kiválasztásában segítjük a hozzánk fordulókat, és például egy lakásbelső felújításához szükséges festékek, burkolatok területén nincs is jelentős árváltozás.

A Jánház Kft.-nél mindez adatokkal is kimutatható: a tavalyi első félévhez képest idén január és július között nőtt az értékesítés volumene.

Eladási rekordok

A zalaegerszegi Sprint -Tüzép Kft. közel húsz éve foglalkozik építőanyag-kereskedelemmel és fuvarozással a Ságodi ipartelepen. Czupi György értékesítési vezető másfél éve csatlakozott a csapathoz, éppen akkor, amikor a koronavírus-járvány tetőzött és az építőanyagárak rohamos emelkedése elkezdődött.

– A járványhelyzet alatt sokan döntöttek úgy, hogy szabad­idejüket, a nyaralásra szánt pénzüket lakásfelújításra vagy építkezésre fordítják – erősítette meg a már említett tendenciát. – Ehhez a kormány is jelentősen hozzájárult a csok és az otthonfelújítási támogatás meghirdetésével. A megnövekedett igények következtében a Tüzépen gyakorlatilag hónapról hónapra rekordot döntöttünk eladásban, és ez a roham még most is tart – tájékoztatott Czupi György.

Czupi György: A vasanyagok ára duplájára nőtt
Fotó: Katona Tibor / Zalai Hírlap

A szakember elmondta, hogy sok helyütt a megnövekedett kereslet egyes anyagoknál beszerzési problémákat okozott. Az építőanyagoknál az ömlesztett áruknál, mint a sóder, a bazalt vagy homok, ez nem volt jellemző. Az egyéb termékeknél már komolyabb problémák vannak, mint a tégla, a szigetelések vagy a tetőcserepek beszerzésénél.

– Hogy valamire kell várni, az teljesen elfogadott a mai helyzetben, de az, hogy a fa és a vasérc árszintje hova jutott az elmúlt másfél évben, az példa nélküli.

Czupi György elmondta, tavaly például egy köbméter fa – amit még fel kell dolgozni – 72 ezer forintba került, idén már 180-200 ezer forint. A vas­anyagok ára pedig nagyjából duplájára emelkedett. Egy 8 milliméter vastag, 10 négyzetes acélhálót most 25-30 ezer forintért lehet kapni, év elején még 13-15 ezer forint között mozgott az ára. Az építőanyag árának drasztikus emelkedése sem lassította nagymértékben az építési kedvet, hiszen az emberek úgy gondolkodnak, most megveszem, mert később még drágább lehet, ő ezt tapasztalja.

Jelentős lépéseket tesz a kormány

A kormány az előző héten jelentette be, hogy jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy az építőanyag-piacon elszabaduló árakat megfékezze. Az építésgazdasági intézkedések koordinációjáért kormánybiztos felel a jövőben.

– Az talán valamelyest segíteni fog a magyar építőipar helyzetén, hogy az építőanyag-exportot korlátozzák azáltal, hogy bizonyos termékeknél meghatározzák a kereskedési értékhatárt. Ha valaki többért szeretné eladni, akkor az értékhatáron felüli összeg kilencven százaléka az államhoz kerül, és csak tíz százalék marad a kereskedőnél.

Czupi György hozzátette: további nehézségeket okoz a hazai építőipar számára az elmúlt években kialakult szakemberhiány.

Kapcsolódó tartalom:

https://www.zaol.hu/gazdasag/helyi-gazdasag/brutalisan-elszaladtak-az-arak-az-epitoiparban-zalai-erintetteknel-erdeklodtunk-5364626/

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a zaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!