Hamarosan megkezdik Zalaegerszeg környékén a kukorica és a napraforgó vetését Simon gazdáék

– Szomjaznak a földek, nagyon kéne már a csapadék. Ugyan van még egy kevés nedvesség a talajban, de létfontosságú az utánpótlás – már csak ezen a téren vagyunk mínuszban, ám sajnos ez ellen nem sokat tehetünk. Egyébként jól állunk a tavaszi munkákkal, elégedettek vagyunk az eddig elért eredményekkel. Szépen áttelelt mind az 55 hektáron az őszi búza, a 15 hektáron az őszi árpa – a napokban végeztünk a gyomirtó kipermetezésével is. Elvetettük, és szépen kelnek a tavaszi gabonák, 15 hektáron az árpa, 5 hektáron a búza. Az őszi vetések megkapták időben a tavaszi tápanyag-utánpótlást, február 16-án a pétisót, március elején a karbamidot, és április közepén még kapnak komplex műtrágyát is. Úgy a vetőmagból, mint a műtrágyából és a növényvédő szerekből mindig a legjobb minőségűt veszem meg, a mezőgazdaságban úgy is elég sok a rizikótényező, legalább magam ne rontsam az esélyeket – fogalmazott Simon József.

A 25 hektár napraforgónak és a 20 hektár kukoricának már február végén lesimítózták a talajt, a vetés előtt kiszórják a nitrogén műtrágyát, a napokban pedig – ha az időjárás is úgy gondolja, elkezdődhet a vetés – a komputer vezérelte géppel a vetőmaggal együtt a földbe kerül a komplex műtrágya, a talajfertőtlenítő és a növényvédő szer. A napraforgó közvetlenül vetést követően, a kukorica majd kelés után kap vegyszeres gyomirtást, Simon gazda szereti, ha már a kikelt gyomra kerül az irtószer.

– A fagyok miatt folyamatosan tanulmányoznunk kell az időjárás-előrejelzést. Régen csak májusban kezdtük el a kukoricát és a napraforgót vetni, most egy hónappal előrehoztuk, optimális körülmények között három nap alatt végzünk ezzel a munkával is. Van egy főállású alkalmazottam, Németh Jóskával négy éve dolgozunk együtt, jól össze tudjuk hangolni a feladatokat, így megy minden, mint a karikacsapás. Tavaly vetettem repcét is, de mínuszos lett, ezért idén lemondtam róla. A takarmánygabonákra, a zabra, a rozsra kicsi a kereslet, alig lehet eladni, amiért a visszaesett állattartás okolható.

Pedig Simon József állattartással kezdte. Amikor gépészmérnökként 1989-ben a MOM-ból se szó, se beszéd, indoklás nélkül tizedmagával „leépítették”, a tejipari vállalat megbízásából tejszállítással foglalkozott, 21 falu csarnokából gyűjtötte be a tejet. Később az édesanyjával közös családi gazdaságot 7-8 tejelő szarvasmarhára bővítette, s 60 családot látott el naponta friss tejjel.

– Hogy ne terheljem a szomszédokat a „tehénszaggal”, 2007. augusztus 16-án eladtam az utolsó tehenet is, azon a napon szűnt meg Zalabesenyőben az állattartás, azóta nincs „lábasjószág” a környéken, úgy tudom, csak egy ló éldegél az egyik háznál. Átálltam a növénytermesztésre, ehhez mindenféle iskolákat, tanfolyamokat, aranykalászos gazdaképzőt végeztem. Sajnos földvásárlásra ritkán adódik lehetőségem, jelenleg a saját tulajdonú és a bérelt földekkel együtt 140 hektáron gazdálkodom. A 130 hektár szántóföld Besenyő, Botfa, Bocfölde, Csatár és Csács határában fekszik, sok a szórvány, a legnagyobb a csatári 25 hektár. A 10 hektárt kis erdő és rét teszi ki, a begyűjtött szénát, mivel már nincs állatom, értékesítem. A szántóföldi terményeket is magam adom el, nem szoktam előre leszerződni, de most olyan jó árat ígértek a kereskedők, hogy a várható termés 25 százalékára előszerződtem – ez fedezi a költségeimet, a többi a nyereség lesz.

Amire még büszke lehet Simon József: gazdaságuk az agrármunkákhoz szükséges minden géppel, felszereléssel rendelkezik. A 13 traktor mellett kombájn, modern, számítógép vezérelte vető- és egyéb masinák segítik a munkát. S mint gépészmérnök és elektro­műszerész, szerelőre nincs szüksége. A mezőgazdasági termelést végző családi gazdaságuk az új jogszabály szerint átalakulóban van családi mezőgazdasági társasággá, ezenkívül Simon gazda egyéni vállalkozóként igény szerint mezőgazdasági szolgáltatásokat – köztük nyáron aratást, télen hókotrás – is végez.