A tervek szerint halad a vetés Zala megyében

Zalában 110 ezer hektárnyi szántóterület van, amin a tervezett ütemben zajlik a vetés.

– Megyénkben 1700 hektáron tavaszi árpa, 1000 hektáron tavaszi búza, 7800 hektáron napraforgó, 25 700 hektáron kukorica, 100 hektáron silókukorica, 400 hektáron cukorrépa, 200 hektáron burgonya, 600 hektáron szója, 330 hektáron zab, 110 hektáron borsó és körülbelül 2000 hektáron egyéb növény – például lucerna, köles – vetését tervezték a gazdálkodók, a munka lassan befejeződik – tájékoztatott Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.

Ősszel közel ötvenezer hektáron vetettek a gazdák, 16 400 hektáron repce, 25 700 hektáron őszi búza, 420 hektáron rozs, 4500 hektáron őszi árpa és 1800 hektáron tritikálé került a földbe.

A NAK megyei elnöke elmondta, hogy az őszi vetések közel 40-50 százaléka jónak, 20-30 százaléka közepesnek minősíthető. Sajnos a késő őszi vetésű búzák nehezen bokrosodnak, és több állománynál gombás fertőzöttség lépett fel. A repcénél nem jeleztek kipusztulást a gazdák, ugyanakkor jellemző volt a vadkár, de ez évről évre ismétlődő probléma megyénkben.

Az őszi és kora téli sok csapadék miatt a talaj telítődött vízzel, viszont a felső rétege mára kiszáradt, így a gazdálkodók jól haladtak a talaj-előkészítéssel, valamint a repcék és az őszi kalászosok fejtrágyázását is befejezték. A vetéssel párhuzamosan a gomba elleni védekezés is zajlik a földeken – folytatta az elnök.

Szummer László 2008 óta gazdálkodik Szentpéterúron. Összesen 150 hektáron árpát, búzát, repcét, napraforgót és kukoricát termeszt.

– Jelenleg a napraforgó vetését kellene végezni, de még várok, amíg az ideális 10-12 Celsius-fokos talajhőmérsék­letet el nem érjük. Most a növényvédelmi munkákat végezzük. Megtörténtek a gyom­irtások a gabonáknál, emellett a repcét kell a rovaroktól védeni, mert hamarosan virágzik.

A gazdálkodó elmondta, hogy hatalmas problémát okoz számukra a csapadékhiány. Lassan két hónapja nem érkezett jelentős csapadék, ami nagyon megviseli a gabonákat és a repcét, így vontatottan fejlődnek a növények. A gazdálkodó idén a szemcsés helyett folyékony műtrágyára váltott, ami gyorsabb felszívódásával segíti a növények fejlődését.

Szummer Lászlóhoz hasonlóan Sabján Krisztián is kiemelte, a napról napra változó időjárás nem kedvez a gazdálkodóknak. A gyökerező gabonaféléknek és a vetéseknek szüksége lenne a csapadékra, ami egyelőre az átlagosnál kevesebb. Az elmúlt heti hajnali fagyok és szeles időjárás rossz hatással volt a növényekre. Eddig három hektár kajszibarackban jeleztek fagykárt, és kisebb területen szamócában, Póka­szepetk környékéről. Folyamatosan érkeznek a bejelentések, de sokan az utolsó pillanatig kivárnak. A károk mértékéről az adatok feldolgozása után lehet teljes képet alkotni, tette hozzá a kamarai elnök.

A szélsőséges időjárás a jégesők gyakoriságát is növeli. A zalai gazdák emiatt kevésbé aggódnak, hiszen 2018 óta működik a jégkármérséklő rendszer országos szinten, melynek révén az elmúlt években csökkentek a jégkárok és az utólagosan kifizetendő kárenyhítési összegek is. Az idei védekezési időszak a megszokottak szerint április 15-én indul. Természetesen a rendszerrel a jégeső előfordulása nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz – hangsúlyozta Sabján Krisztián.