2021.02.21. 12:00
MNB: kockázatos, ha személyi kölcsön adja a lakáshitelhez az önerőt
A jegybank szerint jellemzően kockázatosak azok a lakáshitelek, amelyeknél az önerőt az ügyfél személyi kölcsöne adja, ezért az ilyen ügyletekre vonatkozó limitek felállítását várja el a hitelnyújtóktól. Eltérő kockázatuk miatt a babaváró kölcsönök összegének háromnegyede, s a vissza nem térítendő állami családi támogatások egésze elfogadható önerőként, hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank.
Az önerő a jegybank szerint biztosítja a későbbi törlesztési terhek egészséges szintjét és alátámasztja a hitelfelvevők visszafizetés iránti elkötelezettségét
Fotó: Illusztráció: Shutterstock
Az MNB a bankrendszer és a fogyasztók biztonsága érdekében változatlanul alapvetően kockázatosnak, a felelős hitelezői magatartással ellentétesnek tartja azon lakossági jelzáloghiteleket, amelyeknél az ügyfél önerejét az általa felvett személyi kölcsönnel biztosítja – olvasható a jegybank által a közelmúltban kibővített (eredetileg 2019 júniusában megfogalmazott), s a hitelintézeteknek címzett vezetői körlevelében.
Az önerő – amelyet a Magyar Nemzeti Bank az adósságfék-szabályok kereteiben meg is követel – biztosítja a későbbi törlesztési terhek egészséges szintjét és alátámasztja a hitelfelvevők visszafizetés iránti elkötelezettségét. Ennek megfelelően a jegybank elvárja a hitelnyújtóktól azon ügyletek arányának limitálását, ahol az önerőt újabb hitel felvételével teremtené elő a hitelfelvevő.
A magasabb kockázat azon esetekben is fennáll, amelyekben az ügyfél jövedelme a hitelfelvételkor egyébként lehetővé tenné a nagyobb eladósodottságot. A pénzügyi intézményeknek ezt az elvet a lakossági ügyfelek ingatlanlízing, s a gépjármű-fedezetű hitel- és lízingügyletei során is alkalmazniuk kell.
A hitelintézetek – az adott hitelbírálathoz kapcsolódó körülmények, információk alapos mérlegelése nyomán – az MNB elvárásai alapján csak kivételes esetekben dönthetnek kedvezően egy jelzáloghitel-kérelemről, amennyiben az ügyfél személyi hitelt mutat fel önerőként, szögezi le a jegybanki kommüniké. Ha viszont pozitív döntés születik, akkor ezen ügyleteknél is elvárás, hogy a bankok az adott fogyasztónak a legkedvezőbb árazású és legkevésbé kockázatos jelzáloghitelt ajánlják fel.
Változatlan jegybanki elvárás, hogy a hitelintézetek a bírálat során alaposan – a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) segítségével is – tekintsék át a hiteligénylők (és adóstársak) hitelképességét, jövedelmi és pénzügyi helyzetét, esetleges egyéb hiteleit. Mérjék fel, hogy a bírálatot megelőző kilencven napban a lakáscélú jelzáloghitelt igénylők vettek-e igénybe (s ha igen, milyen összegű) személyi hitelt, akár más hitelnyújtón keresztül.
Az MNB körlevele szerint – az adósságfék-szabályokban foglaltakkal összhangban – a hitelintézetek a babaváró hitelek összegének 75 százalékát beszámíthatják önerőként a lakáshitel-kérelmek esetében. Természetesen a családi otthonteremtési kedvezményekhez (csok) kötődő egyszeri, a gyermekek után járó és vissza nem térítendő kedvezmények, illetve a nagycsaládosok gépjármű-szerzési kedvezménye sem növeli az ügyfelekkel kapcsolatos kockázatokat. Így ezek teljes összegét is figyelembe vehetik önerőként a bankok.
A személyi hitellel önerőt pótló jelzáloghitelek teljes volumene nem haladhatja meg az adott hitelintézet elmúlt 12 havi lakossági jelzáloghitelei együttes összegének 5 százalékát, figyelmeztet a Nemzeti Bank tájékoztatója. A bankoknak évente – első alkalommal 2021. júliusban – kell megállapítaniuk ezen ügyletek arányát a teljes érintett kitettségükhöz képest.
A hitelintézetek belső ellenőrzési területeinek – a témára vonatkozó kialakítandó munkatervük alapján – rendszeres időközönként ellenőrizniük kell az elvárt valós önerőre vonatkozó követelmények betartását. Az eredményekről az ellenőrzés befejezése után 30 napon belül be kell számolni az MNB-nek.
